Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934
HAMERLI PETRA 901 bulgáriai macedón volt, aki a magyarországi Jankapusztán élt a horvát menekültekkel.122 Ez, mint Galli kifejtette, Olaszország számára nagy megkönnyebbülést jelenthet. A követ azt javasolta Mussolininak, hogy e kedvező fordulatot használják ki arra, hogy az olasz kormány minden ott élő horvát menekülttől szabaduljon meg, és tüntessen el Olaszországból mindenkit, akinek a királygyilkossághoz akár csak a legkisebb köze is lehetett.123 Pár nappal később pedig már örömmel szá molt be arról, hogy Pavelić és egyik társa, Eugen Kvaternik torinói letartóztatása szintén jó színben tüntetheti fel Olaszországot.124 A francia sajtó valóban dicsérte Olaszországot a két usztasa bebörtönzéséért, és a merényletnek hamarosan egyetlen vádlottja maradt: Magyarország. Ennek hátterében az állt, hogy a francia kormánynak – amely ekkortájt az Olaszországhoz való közeledést szorgalmazta – nem állt érdekében Olaszország felelősségre vonása.125 Magyarország felelősségét elsősorban Eduard Beneš ismételgette, aki a Jelka Pogorelec-féle, egy évvel a merénylet előtt nyilvánosságra került információkra alapozta a magyar kormány bűnrészességét. November elején Fulvio Suvich olasz külügyi államtitkár arról informálta Pignatti párizsi és Fracassi londoni olasz követeket, hogy a jugoszláv kormány a francia és az angol kormányokat kívánja megkérni arra, hogy mind Rómában, mind Budapesten végezzenek széleskörű nyomozást a merénylet ügyében, horvát terrorsejtek után kutatva.126 Mint Suvich fogalmazott, Olaszország nem tűrhet el egy ilyen akciót, mely „minden bizonnyal nem segítené elő a helyzet tisztázását, amit pedig mi óhajtunk leginkább”. 127 Pár nappal később Gömbös Gyula magyar miniszterelnök felháborodottan fejtette ki római találkozójukon Mussolininak, hogy a horvát menekültek segítését és a merényletet élesen el kellene különíteni egymástól, ugyanis Magyarország csak a menedéknyújtásban érintett, de a merénylethez semmi köze.128 Kis idő múlva Mussolini Schuschnigg osztrák kancellárral is talál kozott, aki elmondta, hogy Ivan Perčević, akinek kiadatását a közelmúltban kérte a francia kormány, Ausztriában tartózkodik. A kiadatást – mondta Schuschnigg – az osztrák kormány valószínűleg meg fogja tagadni, mire Mussolini leszögezte, hogy Olaszország sem lesz hajlandó kiadni Pavelićet és 122 DDI. Settima serie, vol. 16. 60. irat. 53–59. Galli Mussolininak. Belgrád, 1934. okt. 15. 123 Uo. 124 DDI. Settima serie, vol. 16. 73. irat. 69–70. Galli Mussolininak. Belgrád,1934. okt. 20. 125 Ormos M.: Merénylet i. m. 173. 126 DDI. Settima serie, vol. 16. 102. irat. 107–108. Suvich Pignattinak és Fracassinak. Róma, 1934. nov. 1. 127 Uo. 128 DDI. Settima serie, vol. 16. 112. irat. 121–122. Feljegyzés a Gömbös-Mussolini találkozóról. Róma, 1934. nov. 6.
