Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934
MAGYAR–OLASZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A HORVÁT SZEPARATISTÁK TÁMOGATÁSÁBAN 1927–1934 900 tolongtak az emberek, akik túlnyomó többsége csak a szigorú rendőri intézkedések eredményeként volt hajlandó a felsőbb utasításnak megfelelően fekete zászlót kitenni az ablakába.114 A határozott rendőri fellépés miatt a konzul óvako dott attól, hogy a horvát szeparatista pártok vezetőivel felvegye a kapcsolatot, de más civil és katonai tekintélyekkel volt alkalma beszélni. Ennek eredményeképp megkönnyebbüléssel állapíthatta meg, hogy még senkinek sem jutott eszébe Olaszország felelősségét firtatni a merénylet elkövetése miatt. 115 Hamar fordult azonban a kocka, és két nappal később Galli már arról volt kénytelen beszámolni, hogy a jugoszláv sajtóorgánumok Olaszországot okolják a történtekért.116 Sőt mi több, a jugoszláv külügyminiszter testvére, Bora Jeftić kifejtette neki, hogy meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy Sándor király megölését Olaszország akarta és tervezte el.117 A gyilkos ugyanis vélhetően a horvát emigránsoknak abból a csoportjából való volt, akiket Gustav Perčec és Ante Pavelić vezetésével Olaszország indított útnak körülbelül egy hónappal a véres események előtt, olasz papírokat biztosítva nekik. 118 Ennél is tovább gombolyítva a fonalat, pár nap múlva Galli Mussolinihoz írott levelében arról tudósított, hogy Božidar Purić – Jugoszlávia külügyi ügyvivője (Chargé d’affaires) az Amerikai Egyesült Államokban – szerint I. Sándor gyilkosa Zürichben találkozott egy olasz származású illetővel, aki instrukciókkal szolgált a merénylet kivitelezésére vonatkozóan, és a gyilkosság végrehajtásához szükséges anyagi forrást is rendelkezésre bocsátotta.119 Galli és Purić párbeszéde azzal folytatódott, hogy Purić – hangsúlyozva, hogy ez a mondat már nem képezi a hivatalos tárgyalás részét – felszólította Gallit: „Tegyetek valamit Pavelić ellen, tüntessétek el.”120 Erre Galli csak annyit válaszolt, hogy „de ha egyszer nem tartózkodik Olaszországban”.121 Az igazság azonban az volt, hogy Pavelić a me rénylet után Olaszországban maradt, ahol rövid időre letartóztatták őt az olasz hatóságok, majd pár hónap múlva szabadlábra helyzeték. Gallit aggodalommal töltötte el, hogy milyen kimenetele lesz az ügynek. Hamarosan előkerültek azonban a merénylet idején készült fényképek, amik némileg csillapították nyugtalanságát, és egyúttal tanácsadásra is sarkallták. A fotók alapján ugyanis egyértelművé vált, hogy I. Sándor és Barthou gyilkosa egy 114 DDI. Settima serie, vol. 16. 43. irat. 43–44. Umiltà Mussolininak. Zágráb, 1934. okt. 11. 115 Uo. 116 DDI. Settima serie, vol. 16. 48. irat. 46. Galli Mussolininak. Belgrád, 1934. okt. 13. 117 DDI. Settima serie, vol. 16. 49. irat. 47. Galli Mussolininak. Belgrád, 1934. okt. 13. 118 Uo. 119 DDI. Settima serie, vol. 16. 57. irat. 51. Galli Mussolininak. Belgrád, 1934. okt. 15. 120 DDI. Settima serie, vol. 16. 58. irat. 52. Galli Mussolininak. Belgrád, 1934. okt. 15. 121 Uo.
