Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934
MAGYAR–OLASZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A HORVÁT SZEPARATISTÁK TÁMOGATÁSÁBAN 1927–1934 898 fel. Jankapuszta ugyanis azzal a céllal létesült, hogy korábbi merényletek elkövetői menekültként ott élhessenek tovább.103 Pár sorral később azonban Tattay így fogalmazott: „A Janka pusztán összegyűjtött emberek túlfűtött temperamentuma, fanatizmusa és lelkiállapotuk folytán azokat fegyelmező eljárás alá kellett vonni, ezért naponta a rendes gazdasági munkák mellett katonai gyakorlatok végzésére is kötelezve lettek és pedig kihallgatás, parancskiadás, tisztelgési és elléptetési gyakorlatok formájában. Hetenkint egyszer vasárnap leventeszerű gyakorlatokat végeztek.”104 Ebből a mondatból kiviláglik, hogy bár a szó szoros értelemben véve nem zajlott katonai kiképzés a táborban, az mégis tagadhatatlan, hogy a Jankapusztán élő horvát emigránsok birtokoltak – valószínűsíthetően Olaszországból szerzett – fegyvereket. Noha 1933 végén a tábor kiürítése és felszámolása megtörtént, Jankapuszta a későbbiekben okozott még fejfájást Magyarországnak. 105 Nem sokkal később történt azonban egy olyan, nagy politikai vihart kavaró eset, amely alátámasztotta, hogy volt némi alapja annak a feltevésnek, hogy a horvát szeparatisták támogatásában együttműködő Magyarország és Olaszország által üzemeltetett táborokban valóban folyhattak előkészületek a Jugoszlávián belüli politikai merényletek előkészítésére. 1934 januárjában I. Sándor ellen merényletet kíséreltek meg Zágrábban. Ennek végrehajtásával a merénylet kitervelői egy Olaszországban élő, de magyar útlevéllel rendelkező, Petar Oreb nevű huszonkét éves fiatalt bíztak meg.106 A kísérlet részleteiről Bogoljub Jeftić jugoszláv külügyminiszter számolt be Gallinak. A beszámoló szerint I. Sándor meggyilkolásával három fiatal volt megbízva, akiknek a fegyvereit Olaszországban gyártották. Ráadásul Olaszországot terhelte az eset kapcsán az is, hogy a fiatalok olasz földről utaztak Zágrábba, és be is vallották, hogy a horvátok számára létesített olasz menekülttáborokban a lakók fegyvert kapnak ahhoz, hogy Jugoszláviában felkelésre buzdítsák a népet és merényleteket kövessenek el.107 Galli természete sen tagadta Jeftić előtt, hogy Olaszországban ilyen táborok lennének, de azért figyelmeztette Mussolinit, hogy a jugoszláv vezetés tud arról, hogy Olaszország támogatja Pavelić és Perčec terrorista csoportjait.108 E két eset egy évvel később okozott igazán kellemetlen napokat Magyarországnak és Olaszországnak, amikor Európa államai a 20. század egyik legismertebb terrorcselekményének előkészítőit keresték. 103 Uo. 104 Uo. 105 Adriano, P. – Cingolani, G.: La via dei conventi i. m. 109. 106 Massimiliano Ferrara: Ante Pavelić: il duce croato. Udine 2008. 62. 107 DDI. Settima serie, vol. 14. 551. irat. 628–632. Galli Mussolininak. Belgrád, 1934. jan. 12. 108 Uo.