Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934
HAMERLI PETRA 895 táborhelyeket létesített a horvát menekültek számára, akiknek koordinálásával a pisai rendőrfőnököt, Ercole Contit bízták meg.83 A három legjelentősebb olaszor szági usztasa tábornak Lipari, Bovigno és Brescia adott otthont. 84 Galli még ekkor is igyekezett felhívni kormánya figyelmét a Pavelić támogatásában rejlő veszélyekre, de hiába.85 A belgrádi olasz követ úgy vélte, hogy a horvát szeparatisták még 1933-ban is csak egy kis csoportját alkották a horvát társadalomnak, nem pedig a többségét. Ezen kívül pedig az Usztasa nem volt elég jól szervezett és dinamikus ahhoz, hogy külső segítség nélkül elérjen bármit is, aminek ékes bizonyítékát a követ abban látta, hogy bár a horvát ellenzék voltaképpen már 1920 óta szervezkedett, tizenhárom év alatt sem tudott elérni semmit.86 Az óvatosság valóban indokolt lett volna, ugyanis még ez évben, 1933 novemberében lebukott a jankapusztai horvát tábor, mégpedig oly módon, hogy a tábort lebuktató információkat tartalmazó írás kompromittáló adalékokat tartalmazott a horvát szeparatisták radikális szárnyának támogatásában való magyar–olasz együttműködésről is. Jankapuszta Jankapuszta 87 létezését Gustav Perčec egykori szeretője, Jelka Pogorelec revütán cosnő fedte fel 1933-ban egy több nyelven is megjelentetett kiadványban, amely Az emigráns gonosztevők titkai ( Tajne emigrantskih zločinaca ) címmel jelent meg elő ször a Novosti című napilapban. 88 A könyvecskét bámulatos gyorsasággal fordí tották le több nyelvre, köztük magyarra is. A mű a zágrábi Jugoszláv Sajtó Rt. szívhez szólónak szánt, de első olvasatra is rendkívül manipulatívnak tűnő bevezetőjével kezdődik, elbeszélve, hogy a „természeténél fogva igaz, jó és romlatlan” Jelkát Perčec házasság ígéretével vette rá arra, hogy vele tartson, és politikai tevékenységében együttműködjön vele. 89 Tattay ezredes, a Jankapusztával kapcsolatban álló katonatiszt, aki a Honvédelmi Minisztérium kémelhárító osztályának munkatársa volt, s akinek 83 Uo. 84 Jelić-Butić, F.: Ustaše i NDH i. m. 21. 85 ASMAE, AA. PP. 1931–1945. Jugoslavia. Busta 30. Fasc. Separatismo croato. Telegramma n. 6210/2459. Galli Mussolininak. Belgrád, 1933. szept. 17. 86 Uo. 87 Jankapusztáról lásd Ormos M.: Merénylet i. m.; Šadek, Vladimir: Ustaše i Janka-puszta.Prilozi o djelovanju logora Janka-puszta i razvoju ustaško-domobarnskog pokreta u Podravini za vrijeme monarhističke Jugoslavije. Molve 2012. 88 Ormos M.: Merénylet i. m. 79. 89 MNL OL K 63 130. cs. 16-7. t. 6267 pol./1933. Az emigráns gonosztevők titkai. Zágráb, 1933. okt. 4.
