Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934
MAGYAR–OLASZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A HORVÁT SZEPARATISTÁK TÁMOGATÁSÁBAN 1927–1934 894 pedig a jugoszláv tárgyalópartner nem akart beleegyezni.76 Mindkét fél azt várta el a másiktól, hogy az hagyjon fel balkáni törekvéseivel, így a megegyezési kísérlet értelemszerűen meghiúsult, s a Balkánon folyó hatalmi harc tovább folytatódott. Abban az esetben, ha Jugoszláviának akár Olaszországgal, akár Magyarországgal sikerült volna megegyeznie, az Usztasa legértékesebb támogatóit veszítette volna el. Pavelić felismerte ezt, ezért az olasz–jugoszláv, illetve a magyar– jugoszláv egyezkedés hírére azonnal akcióba lendült. Első lépésként Carlo Umiltà zágrábi olasz konzult kereste fel, aki Dino Grandi olasz külügyminiszterhez írott levelében arról számolt be, hogy Pavelić – akit Umiltà az egyik legnagyobb horvát ellenzéki csoport vezetőjeként írt le – úgy vélte, hogy 1932 húsvétját már a független Horvátországban tölthetik, amennyiben Olaszország hajlandó gyakorlati támogatást nyújtani ennek eléréséhez. 77 Vélhetően Pavelić ekkor már tervezgette azt a felkelést, amelyet az Usztasa 1932 őszén, Likában robbantott ki. A lázadás kudarccal végződött, s az eset miatt rengeteg támadás érte a horvát ellenzéket a belgrádi sajtóban, amire a parasztpárti vezető fel is hívta Umiltà figyelmét, nem rejtve véka alá, hogy a horvátok számítanak az olaszok szolidaritására ebben az ügyben.78 Szintén figyelemfelkeltő szándékkal igyekezett megköszönni az olasz kormánynak az addigi horvátpárti sajtókampányt, valamint az anyagi és erkölcsi támogatást, melynek eredményeképp Európa előtt nem maradtak ismeretlenek a horvátok törekvései. Maček hangsúlyozta azt is, hogy Horvátország függetlensége nemcsak a horvát nép boldogságát, hanem Olaszország keleti határainak nyugalmát is el fogja hozni. 79 A felkelést követően sem az akkor már Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt működő magyar államnak, sem Olaszországnak nem jutott eszébe egy ideig a Jugoszláviával való megegyezés lehetősége. Az 1932 novemberében zajló Gömbös–Mussolini találkozón a két vezető megállapodott, hogy – bízva abban, hogy a jövőben az Usztasa akár forradalom kirobbantására is képes lesz – támogatni fogják a bennük rendkívül jó benyomást keltő Pavelićet.80 Magyarországon Gustav Perčec Horvát Emil néven vásárolta meg 1931-ben Szájbély Gyula Jankapuszta nevű tanyáját, amely a horvát határ mentén feküdt,81 az olasz szak irodalom szerint azzal a céllal, hogy legyen egy hely a jugoszláv határ közelében, ahonnan a terrorcselekményeket el lehet indítani.82 1933 tavaszán Olaszország is 76 DDI. Settima serie, vol. 12. 178. irat. 257–159. Galli Mussolininak. Bled, 1932. júl. 27. 77 DDI. Settima serie, vol. 11. 155. irat. 274. Umiltà Grandinak. Zágráb, 1932. jan. 5. 78 DDI. Settima serie, vol. 12. 572. irat. 690–691. Umiltà Mussolininak. Zágráb, 1932. dec. 24. 79 Uo. 80 Gobetti, E.: Dittatore per caso i. m. 47. 81 Ormos M.: Merénylet i. m. 79. 82 Adriano, P. – Cingolani, G.: La via dei conventi i. m. 98.
