Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934
HAMERLI PETRA 883 irányult. 20 A szerződés ugyanis amellett, hogy garantálta Albánia függetlenségét és integritását, kimondta, hogy minden Albánia elleni agresszió casus belliként értékelendő. A szerződésben a felek megegyeztek arról is, hogy bármilyen Albániát ért agresszió esetén az ország a Népszövetséghez fordulva kéri Olaszország védelmét.21 Ezzel Albánia Olaszország lekötelezettjévé vált, s ez biztosította az albán közreműködést az olasz külpolitikai tervekben. Az eseményeket élénk figyelemmel kísérő belgrádi nuncius, Ermenegildo Pellegrinetti úgy vélte, hogy – miután Albániában jelentős számú macedón kisebbség élt – a két tiranai paktumnak köszönhetően Olaszország közvetve a macedónokkal is kapcsolatba került, akik – miután a VMRO a bolgár kormány támogatását élvezte – a Bulgáriával való kapcsolatfelvételhez is ürügyet szolgáltattak. 22 A bolgár államot – csakúgy, mint Magyarországot és Romániát – Mussolini egy dunai-balkáni szövetségbe (Progetto Danubiano-Balcanico ) kívánta bevonni. Ez a terv, amelyet gyakorta illetnek a Balkán-Locarno elnevezéssel is, az 1925-ben Aristide Briand francia és Gustav Stresemann német külügyminiszterek által nyélbe ütött locarnói szerződés mintáját követve, kétoldalú szerződésekre építve egy olasz vezetésű blokkba vonta volna a három államot.23 Bár a Mussolini által követett, „sacro egoismo” („szent önzés”) jegyében folytatott politikához ez a szövetségi rendszer kétségtelenül kitűnően illeszkedett volna, a szóban forgó három állam közötti ellentétek miatt az elképzelés kivitelezése lehetetlennek bizonyult. Románia függetlenségét az 1877–1878-as orosz–török háborút lezáró san-stefanói békében (1878) foglaltak alapján nyerte el, és az ugyanebben az évben megrendezett berlini kongresszuson neki ítélték Észak-Dobrudzsát is. Ezek után az 1913-as Balkán-háborút lezáró bukaresti egyezmény – amely Bulgáriának jelentős területi veszteségeket okozott – Dél-Dobrudzsát is Romániának juttatta. 24 Bulgária ezért, hangsúlyozva Dobrudzsához való ragaszkodását, 1926-ban azonnal nemet mondott a négy állam szövetségének tervére.25 A bolgár–olasz viszony ettől függetlenül továbbra is kifogástalan maradt. A magyar kormány ugyan a revizionista törekvések tekintetében sorstársnak tartott Bulgáriával jó kapcsolatokat ápolt, Romániával szemben azonban áthidalhatatlan ellentétek határozták meg a viszonyát: mindenekelőtt a magyar területi igények, aktuálpolitikai síkon pedig az erdélyi magyar optánsok 1923 óta húzódó kártérítési pere miatt. Így 20 Juhász Gy.: Magyarország i. m. 105. 21 ASMAE, AA. PP. 1919–1930. Albania. Busta 730. szám és hely nélkül. Testo del Patto di garanzia. 1927. nov. 22. 22 S.RR.SS., AA.EE.SS. Jugoslavia IV. Pos. 4. Fasc. 4. ff. 4v–8r. Ikt. sz. 6981. Pellegrinetti Gasparrinak. Belgrád, 1927. márc. 25. 23 Henry James Burgwyn: Italian Foreign Policy in the Interwar Period: 1918–1940. London 1997. 36. 24 Jelavich Barbara: A Balkán története II. 20. század. Bp. 1996. 92. 25 Carocci, G.: Politica estera fascista i. m. 52.
