Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához
A NEMZETI LIBERALIZMUSTÓL A KERESZTÉNY ÚJKONZERVATIVIZMUSIG 876 jobbágyot, tönkreteszi a középbirtokot101 – és a történelmi nagybirtok meg őrzése éppen azért szükséges, mert a nemzetközi és idegen „pénzuralommal” szemben ez maradt az egyedüli, a történelmi magyar identitást őrző „bástya” a mezőgazdaságban. 102 A piacgazdaság negatív társadalmi következményeit még abban a társadalomban is észreveszi és kritizálja Asbóth (a polgárháború utáni Amerikában), ahol a liberális kapitalizmus nem a feudalizmust, hanem a rabszolgaságot szüntette meg. Természetesen Asbóth is örömmel üdvözölte a rabszolgaság intézményének eltörlését, de úgy látta, hogy a polgárháború az „államot kiraboló”, harácsoló pénzarisztokratáknak teremtett szabad terepet az USA-ban, háttérbe szorítva azt az ültetvényes, birtokos réteget, amelyből kikerültek az amerikai politika nagyjai: a Jeffersonok és Washingtonok. Asbóth kapitalizmuskritikája kiterjed a tőkés társadalom elméleti ideológiájának, a kapitalizmus politikai gazdaságtanának a bírálatára is. Marxhoz hason lóan ő is észreveszi, hogy a klasszikus polgári közgazdaságtan Adam Smithtől Ricardóig vezető fejlődése során egyre erősödik az a szemlélet, amely a munkaerőben, a bérmunkásban puszta termelési költséget lát. Bizonyosan nem véletlen hát, hogy Szegedy-Maszák Mihály például Asbóth liberalizmus-kritikáját egy kortárs szocialista gondolkodó, Macpherson 103 gondolatai segítségével re konstruálja. A liberális kapitalizmus belső ellentmondásai tehát szükségszerűen hívják életre a szocialista mozgalmakat. Persze a megvalósult szocializmus semmi máshoz nem vezethetne, mint zsarnoksághoz, de a szocialista mozgalmat semmiképpen sem lehet egyszerűen elfojtani, hiszen valós társadalmi igényekből, a munkások kiszolgáltatottságából és nyomorúságából fakad. Jobb lenne, ha a munkásmozgalom – a kiszélesített választójog révén – a magyar parlamentbe is bekerülne, ez legalább tiszta viszonyokat teremtene, s a magyar társadalom konzervatív erőit arra késztetné, hogy a liberális jelszavak mögé bújás helyett tömörüljenek és nyíltan vállalják fel a maguk konzervatív álláspontját. Ezért a megoldás a kapitalizmus társadalmi problémáira, az éles osztályellentétekre csakis az „evangélium erkölcséhez” való visszatérés, a vallás, az erkölcs és a szeretet kötelékei által összefűzött új emberi közösség megalkotása lehet. 101 Asbóth János: A föld mint társadalom-politikai és nemzeti kérdés. Nagybirtok – majorátus – latifundium – parcellázás – telepítés. Bp. 1900. 11. 102 Uo. 13. 103 C. B. Macpherson (1911–1987) kanadai marxista politikafilozófus volt, a torontói egyetemen ta nított politikaelméletet. Munkásságának fő célja a liberális politikafilozófiai hagyomány szocialista irányú átértelmezése, (a „birtokló individualizmus” – possessive individualism – bírálata), valamint a jóléti államot támadó neoliberalizmus (elsősorban Milton Friedman) kritikája volt.
