Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához
SZALAI MIKLÓS 875 között a szöveg és a Gazdasági-filozófiai Kéziratok – a fiatal Marxnak a tudomá nyos elemzés szintjére még el nem jutott, inkább filozófiai-antropológiai-erkölcsi kapitalizmuskritikája között: „Miben áll mármost a munka külsővé-idegenné válása? Először is abban, hogy a munka a munkás számára külsőleges , azaz nem tartozik lényegéhez, hogy tehát munkájában nem igenli, hanem tagadja, nem jól, hanem boldogtalannak érzi magát, nem fejt szabad fizikai és szellemi energiát, hanem fizikumát sanyargatja és szellemét tönkreteszi. [...] Az lesz tehát az eredmény, hogy az ember (a munkás) már csak állati funkcióiban – evés, ivás és nemzés, legfeljebb még lakás, ékesség stb. – érzi magát szabadon tevékenynek, emberi funkcióiban pedig már csak állatinak. Az állati lesz az emberivé és az emberi az állativá.” 98 A későbbiekben azonban Asbóth kapitalizmuskritikája – nem kis részben azért, mert gyakorló politikusként találkozik a kibontakozó magyar kapitalizmus, iparosodás negatív társadalmi következményeivel (például a biztonságos munkafeltételek hiányával az üzemekben, s az ebből rendszeresen következő balesetekkel),99 elmélyül, tudományosabbá és átgondoltabbá válik. Asbóth fel ismeri, hogy a kilencvenes évekre a politikai mezőny Európában már nem két-, hanem hárompólusú: már nem a liberalizmus és a konzervativizmus, hanem a konzervativizmus-liberalizmus-szocializmus eszméi között kell választani, s a szocializmus történelmi létjogosultságát Asbóth a leghatározottabban elismeri.100 Úgy látja, hogy a gazdasági liberalizmus hamis egyenlőséget, látszat egyenlőséget teremt az emberek között. A valóságban a laissez-faire kapitaliz musban a pénz határozza meg a társadalmi állást. A vállalkozók osztályuralma pedig rosszabb, mint a földesuraké volt, mert a földesuraknak – bármilyen visszaélések és igazságtalanságok is jellemezték a feudális világot – érdeke volt jobbágyaik jóléte, míg a gyárosok, ha az egyik munkás éhen hal, mindig találnak helyette másikat, mert éhező mindig van elég a kapitalizmus világában. A gazdasági liberalizmus tehát az erősebb szabadságát jelenti a gyengébbel szemben, a piacgazdaság nem teremt valóságos egyensúlyt az egyének és csoportok érdekei között. A gazdasági liberalizmus, a pénzuralom nemcsak az ipari munkást helyezi nyomorúságos viszonyok közé, hanem a mezőgazdaságban is földönfutóvá teszi a feudalizmus kötöttségeitől megszabadult volt 98 Karl Marx: Gazdasági-Filozófiai Kéziratok 1844-ből. Bp. 1977. 22. (Az természetesen kizárt, hogy Asbóth ezt a szöveget ténylegesen ismerte volna, hiszen a Gazdasági-Filozófiai Kéziratok csak 1932-ben jelent meg.) 99 A bányamunkások nyomorúságos helyzete miatt Asbóth többször interpellált a parlamentben, lásd például Az 1887. évi szeptember hó 26-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. XIII. 1889. jún. 4 – nov. 19. Szerk. P. Szathmáry Károly. H. n. [Bp.] 1889. 53. 100 Szegedy-Maszák Mihály: Konzervatív ideológia Asbóth János műveiben. In: (Tév)eszmék bűvölete. Szerk. Jeney Éva – Szegedy-Maszák Mihály. Bp. 2004.
