Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához
SZALAI MIKLÓS 865 európai-nemzetközi jelentőségű tartalma abban áll, hogy a kettős monarchia centrumává váló Magyarország közvetítő funkciót tölthet be Kelet és a Nyugat között, a polgárosodásnak és a nemzetközi kereskedelem bővülésének lesz elősegítője. Ma már nekünk a kettős monarchia osztrák–német felétől, illetve a Habsburg abszolutisztikus törekvésektől semmi félnivalónk nincsen, mert a Habsburgok németországi hatalmának végleges leáldozása után a Habsburghatalom igazi súlypontja is csak Magyarországra eshet; így a magyarság történelmi küldetése az, hogy a Habsburg-dinasztiát uraló kelet-közép-európai országokból erős középhatalmat alkosson a régióban.67 Ha a magyar állam megszűnnék, akkor annak következménye az lenne, hogy Kelet-Közép-Európa kis népei elveszítenék szabadságukat és anarchia vagy idegen hatalom (az orosz vagy német) uralkodna a régióban. A sajátosan magyar szemszögű gondolatmenet egybecsengett a korszak közvéleményének többségével, s a liberális nemzetállamok korában az újonnan – és sokszor nem, vagy nem eléggé szerves módon – kialakult államokkal szembeállította azt a magyar nemzeti államot, amely folyamatos, nagytekintélyű történelmi tradíciókon, szilárd erkölcsi elveken és jogrenden nyugszik. Ezért a magyarság, amely az „egy politikai nemzet” a történeti jogban rögzített elve alapján megalkotta ezt az államot, amolyan primus inter pares ként vezető szerepet ját szik a Kárpát-medencében élő nemzetek között, s erről a szerepről nem szabad lemondania. Kollektív politikai jogokkal ezért a nemzetiségek – kivétel persze Horvátország – nem bírhatnak. Ez egyáltalán nemcsak a magyarságnak az érdeke, hanem valójában a nemzetiségeknek is, ugyanis a magyar elem túlsúlya a garanciája a magyar állam fennmaradásának, de a magyar állam szétesése esetén a nemzetiségiek sem tudnának stabil államokat alkotni. Asbóth a magyar állameszme megvalósításának, a nemzeti állam megerősítésének első és legfontosabb lépését a közigazgatás és a vármegyerendszer reformjában látta.68 A vármegyében ugyanis az adott viszonyok között (gon doljunk arra, hogy Kemény Zsigmondnak, Asbóth egyik „mesterének” első politikai munkája is a Korteskedés és ennek ellenszerei volt), nemcsak a nemzeti érdek, de a valódi helyi érdek sem érvényesül, érvényesülhet a helyi klikkek és hatalmi összefonódások dzsungelében. Ezért szakképzett kinevezett tisztviselőkből álló közigazgatásra van szükség, a közigazgatást meg kell tisztítani a nepotizmustól, korrupciótól és a dilettantizmustól. Ezt teszi szükségessé a 67 Ezt a gondolatot a maga részleteiben kifejtve lásd Asbóth J.: Eszmék a magyar faj hivatásáról. In : Uő: Jellemrajzok i. m. 25–51. 68 A közigazgatási reformprogramot Asbóth élete végéig vállalta, mi több, ezt tartotta a Sennyey-féle párt programja legértékesebb elemének lásd Asbóth János: A közigazgatási reform. Visszapillantás az államosítási eszme fejlődésére. Bp. 1891. 8.
