Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához
SZALAI MIKLÓS 847 ellen, akkor Tisza Kálmán, a Balközép vezére ezt jogi szempontból bírálta, holott korábban ő maga is szót emelt a demokrata-körök működése ellen, s valamikor maga is publikált egy könyvet arról, hogy megfelelő kodifikált jog híján a hatóságoknak a szokásjog alapján kell eljárniuk.15 Egy következő – október 18-i – írásában Asbóth már magát a Balközép programját veszi górcső alá. A Balközép ellenzéki programnak tünteti fel azt (a közös ügyek felszámolását), ami a jelen viszonyok között szerintük sem valósítható meg, s amit a Deák-párt is elfogadna, ha megvalósítható lenne. Vitatkozik a Csernátony Lajos által képviselt municipalista nézetekkel is. 16 Egy későbbi cikkben a Jókai szerkesztette A Hon nal vitázva Asbóth azt állítja, hogy A Hon elvileg a Balközép lapja, de gyakorlatilag szélsőbaloldali állásponton van. A Hon megvádolja Deákot és Eötvöst, a kiegyezés létrehozóit, hogy a reform korban ők konzervatívok, a közteherviselés ellenzői voltak. Ez azonban nem igaz így, Deáknak és híveinek semmi közük nem volt már a szabadságharc előtt sem az egyházi és arisztokrata ókonzervatívokhoz, amikor pedig napirendre került az uralkodóházzal való megbékélés, Deákék a kiegyezést is a konzervatívokkal szembefordulva és őket háttérbe szorítva valósították meg.17 A Hon másfelől tá madja a közös ügyekre megszavazott költségeket és az osztrák államadósság átvállalását is – holott ezekben a kérdésekben a Balközép álláspontja csaknem teljesen megegyezik a Deák-pártéval. 18 A Pesti Napló ban a közjogi ellenzékkel folytatott vitát kiegészítette egy po litikai röpirat, a Baloldal és szabadelvűség. 19 Asbóth ebben az írásában azt állítja, hogy az ellenzék voltaképpen kisajátítja a liberalizmus eszméit – ezzel akarja a liberális közvélemény előtt népszerűvé tenni önmagát. Azonban a valóságban a Balközépnek – amely elvileg elismeri a Pragmatica Sanctiot és a belőle fakadó közös ügyek szükségességét – a magyar–osztrák közös ügyek vezetésére vonatkozó javaslatai antiliberálisak. Ugyanis a Balközép a közös hadügyminiszter helyett a két hadügyminiszter ellenjegyzésével működő közös parancsnokot javasolt, a közös külügyminiszter helyett pedig azt, hogy amennyiben a két külügyminiszter nem ért egyet valamely külpolitikai kérdésben, akkor maga az uralkodó döntsön. Az állandó delegációk helyett a Balközép alkalmi bizottságok kiküldését szorgalmazza, amelyek, ha nem tudnak egymással megegyezni, újra a két országgyűlés 15 „Budapest 1868. május 8.” Pesti Napló, 1868. május 9. (A cikknek nincs semmilyen más címe). 16 A balközép programja. Pesti Napló, 1868. október 18. 17 Ez pontosan az ellenkezője Asbóth későbbi álláspontjának, amikor is azt állította, hogy a kiegyezést voltaképpen a konzervatívok alkudták ki az uralkodóháztól, ámde – az ország érdekében – lemondtak a politikai szerepvállalásról és átengedték a hatalmat Deákéknak. 18 Pest, június 24. 1868. Pesti Napló, 1868. június 25. 19 X. Y.: Baloldal és szabadelvűség. Pest 1868.
