Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 840 Országos Kaszinó esetében). A feloszlató határozatok túlnyomó többségében egy sablon-indoklást olvashatunk, mely szerint a belügyminiszter megállapítása szerint az úri kaszinók propagandát fejtenek ki az Egyesült Nemzetek ellen, ezért azokat fel kell oszlatni. Ebben a kontextusban természetesen minden kaszinó úri kaszinónak minősült, nevezzék azt bárhogyan is. Az Egyesült Nemzetek elleni izgatás vádjára pedig azért volt szükség, hogy az adott kaszinót a fegyverszüneti egyezményre (annak is a 15. §-ára) hivatkozva lehessen feloszlatni. Volt azonban néhány kaszinó ekkor is, mely próbált küzdeni a fennmaradásáért és hosszabb-rövidebb ideig működhetett 1945 után is. A Lipótvárosi Polgári Kaszinó, majd névváltoztatása után Budapesti Polgári Kaszinó például 1948 ápri lisáig fennállt, igaz 1946-ban megváltoztatta nevét Budapesti Kör re. Ugyanakkor sem a Nemzeti Casino , sem az Országos Kaszinó továbbműködési kérelmére nem adtak pozitív választ. Az iratfolyam legkésőbbi darabjai 1949-es, néhány 1950-es keltezésű, melyek általában olyan elhúzódó ügyek voltak, amelyek során az adott kaszinó ingatlan vagy ingó vagyonának megtalálása, vagy annak eladományozása jelentett problémát. De volt olyan eset is, amikor a belügyminisztérium vagy az államvédelem által keresett egyesület évek, esetleg évtizedek óta nem létezett. A fentiek alapján tehát nem állíthatjuk, hogy a kaszinók története 1945-ben befejeződött, hiszen a feltárt iratok szerint maradt néhány működő kaszinó az ezt követő néhány évben is. Sőt meglepő módon tudunk említeni két 1945 után alakult kaszinót is. A Kunhegyesi Paraszt Kaszinó 1946-ban alakult meg a volt polgári kaszinó helyiségeiben. Alapszabályai a korábbi idők sablonjai szerint készültek, egyetlen kivétel, hogy itt már nemcsak a hazafias, hanem a demokratikus szellem ápolását is feladatuknak tartották. A belügyminisztérium az 1922-es rendeletre hivatkozva fogadta el az új egyesület alapszabályát. Az indoklás szerint a kaszinó azért alakulhat meg, mert demokratikus alapokon áll, és főként azért, mert a Nemzeti Parasztpárt érdekkörébe tartozik. Az államvédelem kaszinóval szembeni véleménye 1948-ra, sok más általános körülmény megváltozásával együtt, átalakult. Feloszlatását akkor azért tartották indokoltnak, mert kulák és reakciós tagjai nemcsak „tivornyáznak”, de az Amerika Hangját is hallgatják. A Pécsett alapított Budai Munkás Kaszinó 1949. február 12-én tartotta ala kuló gyűlését, melyen a Sophiane Gépgyár, a Hamerli Kesztyűgyár, a Fém és Lakatosárugyár, az Állami Dohánygyár és az MDP budai pártszervezetének kiküldött tagjai is részt vettek. A jegyzőkönyv szövege szerint az egyesület létrejötte többek között azért is volt fontos, mert a kaszinóban „lehetőség nyílik a szórakozáson kívül a kulturális és politikai fejlődés fokozására is.”82 A kaszinót az MDP budai alapszervezetének helyiségeiben és annak kezdeményezésére alakították, 82 Uo.
