Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 841 céljai megegyeztek a békeidőkben olvasottakkal: „a pécsi s baranyai dolgozók részére társadalmi központot nyújtani és a munkás kultúrát emelni.”83 1949 no vemberében egy kiadós államvédelmi nyomozást követően azonban az egyesület alapszabályainak láttamozását megtagadták. Az ennek hatására tartott feloszlató közgyűlés jegyzőkönyve szerint a kaszinó csak a pártnak juttatott ingatlanon levő adósságok miatt alakult meg, így próbáltak ugyanis a tagoktól pénzt kérni. Az ál-kaszinó 1950. február 25-én mondta ki megszűnését. A fentiekből úgy tűnik, hogy a kaszinó-eszme, a kaszinó-jelenség nem találkozott az 1945 utáni új politikai berendezkedés alapvető ellenszenvével. Kétségtelenül gyanúsan kezelték ezt az egyesülettípust, alapvetően a demokratikus elvekkel ellentétesnek érezték azok létét, de az iratok alapján az is látható, hogy voltak próbálkozások e civil szerveződés domesztikálására. A politikai mozgástér szűkülésével párhuzamosan azonban egyre nagyobb lendülettel vették célba ezt az egyesülettípust és oszlatták fel a még meglevő egyedeit is. Összegzés Az 1827 és 1945 közötti több mint száz esztendő áttekintése után jól látható, hogy a kaszinók számának növekedésével egyre változatosabb nevű és profilú kaszinók jöttek létre. Mindez azt is jelentette, hogy egyre szélesebb társadalmi rétegek tömörülhettek kaszinókba. A reformkor kaszinóinál még csak elszórtan, majd az idő előrehaladtával egyre növekvő mértékben vált jellemzővé a specializált kaszinók alapítása. Olyannyira, hogy a kezdetben még elképzelhetetlen nőkaszinó, munkás vagy altiszti kaszinó is létrejöhetett. Az egyes korszakok alapításait térképre vetítve kirajzolhatóak voltak különböző sűrűsödési pontok, kezdetben az ország középső részén, majd inkább a déli megyékben, de mindvégig a Dunától keletre eső területeken. Egyértelműen igazolható volt, hogy az idő előrehaladtával a kaszinók divatja az alacsonyabb lakosságszámú, kevésbé fejlett települések felé haladt. Természetesen a jelenséget az is befolyásolta, hogy a városok egyesületi piaca egy idő után megtelt, az alapító települések közötti részesedésük ennek következtében is csökkent. A vizsgálatból kiderült, hogy a kaszinóalapítási kedv és a település jogállása vagy piacközponti szerepe között nem volt szignifikáns összefüggés, és ugyanígy nem volt igazolható sem a nemesi, sem a polgári dominancia a kaszinóalapítások mögött. Vagyis a kaszinóalapítási kedv elsősorban egy-egy, a helyi társasági életben meghatározó ember vagy kisebb csoport kezdeményezőkézségének volt a függvénye. A többkaszinós települések 83 Budai Munkás Kaszinó. MNL OL XIX-B-1-h BM. Egyesületi főosztály. 2. sorozat. 5632/1183. 45/a. doboz.
