Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 839 szociáldemokraták helyi szervezete a kisgazdákkal volt kénytelen megosztozni az ingóságokon. A Bonyhádi Kaszinó biliárd felszerelését a szocdemek, a berendezési tárgyakat és tizenegy kártyacsomagot pedig a kisgazdák kapták. 80 Az általános helyzet konszolidálódásával az egyesületekre vonatkozóan is született néhány rendelet, mely ezen a téren is próbált rendet teremteni. Elsőként az 529/1945-ös számú miniszterelnöki rendelet értelmében a fasiszta és katonai jellegű egyesületek feloszlatását rendelték el, amire hivatkozva azonban több kaszinó feloszlatását is foganatosították 1945 és 1946 folyamán. 1945-ben még két, az egyesületek életét konkrétan szabályozó rendelet látott napvilágot. Az egyesületi élet újbóli megkezdését engedélyezte a 130.632/1945 számú belügyminiszteri rendelet, a 20.165/1945 számú belügyminiszteri rendelet pedig az egyesületek felülvizsgálatát írta elő. E szerint az egyesületeknek jelentést kellett írniuk az 1939 óta kifejtett tevékenységükről, amit a törvényhatóság fejének és az illetékes Nemzeti Bizottságnak kellett benyújtaniuk. Ezeknek véleményezési joga volt, de az egyesületek további működésével kapcsolatosan a végső szót a belügyminiszter mondta ki, részben a véleményezések alapján. A jelentési kötelezettséget elmulasztók pénzbírsággal, illetve az egyesület feloszlatásával voltak büntethetők. A várakozásokat jóval felülmúló mennyiségű 1945 utáni levéltári iratanyag tanúsága szerint az egyes kaszinók felülvizsgálatát a belügyminisztérium egyesületi főosztálya az államvédelemmel karöltve végezte. A hivatali út a belügyminisztériumtól az államvédelemig, majd vissza vezetett. A belügyminiszter utasítására elrendelt nyomozás során felmérték, hogy milyen ingóságai, ingatlanai vannak a kaszinónak, kik vezették azt, mi volt jellemző a tevékenységükre. Majd kikérték az illetékes Nemzeti Bizottságon kívül a helyben működő pártok véleményét is. Ezek az esetek többségében az adott kaszinó bezáratását javasolták. Kiskőrösön a Petőfi Kaszinó esetében például ilyen indoklással: „Ma, amikor demokratikus pártok működnek és fejtenek ki áldásos tevékenységet az országépítés szempontjából nincs arra szükség, hogy Kaszinók folytathassák működésüket és ha azok az egyének, akik a kaszinóba tömörültek eddig az ország újjáépítésében részt kívánnak venni, akkor csatlakozzanak, illetve lépjenek be valamelyik demokratikus pártba.”81 Akadt azonban néhány olyan eset is, amikor a nemzeti bizottság ugyan pozitívan nyilatkozott az adott kaszinóról, ennek ellenére az illetékes főosztály feloszlató határozatot hozott. Megesett az is, hogy az ügy előadója úgy nyilatkozott, hogy semmilyen törvényes kifogás sem hozható fel az adott kaszinóval szemben, felettese mégis a feloszlató határozat megszerkesztésére utasította (például az 80 Kaszinók, egyesületek és a Nyilas Párt feloszlatására és vagyonának átadására vonatkozó iratok. 1946–1947. PIL I. 283.40/20. 81 A Kiskőrösi Petőfi Kaszinó vagyonának felhasználása. BM. Egyesületi főosztály. 2. sorozat. MNL OL XIX-B-1-h 481497 70. doboz.
