Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 838 egyesületek tevékenységét beszüntette: „Megállapításom és köztudomásom szerint is, a kulturális egyesületek nagy részének működése sem a mai kor követelményeinek, sem és főképpen a hungarista követelményeknek nem felelnek meg és ezért a Magyarországon működő, illetőleg létező összes kulturális egyesület működését az egyesületek feletti felügyeleti jogom alapján további rendelkezésig beszüntetem.” 78 A kaszinótagok vagy vezetők 1945 utáni beszámolóiban általában úgy nyilatkoztak, hogy az egyesület működése a nyilas hatalomátvétel után lehetetlenedett el véglegesen. Becsléseim szerint a többség számára ez az egyesületi élet végleges megszűnését is jelentette, sok esetben egy év múlva már nem volt kikkel és nem volt hol összejönniük. Az iratokból kiolvasható általános trend szerint a szovjetek bevonulásával és az új politikai rend kialakulásával egyidőben a kaszinók helyiségeinek nagy részét elfoglalta valamelyik éppen újrainduló párt. 1945 augusztusában kelt az a levél, mely jól érzékeltetheti számunkra a kaszinók – és talán az egyesületek körül is – kialakult helyzetet. Hegyesi János parasztpárti képviselő Erdei Ferencnek írt levelében ugyanis arra hívta fel a belügyminiszter figyelmét, hogy az egyesületek működésének újra engedélyezésével (130.632/1945. számú belügyminiszteri rendelet) zavar keletkezett sok egyesület háza táján. A zavar oka pedig, hogy az időközben párthelyiségekké lett egyesületi helységeknek hirtelen két jogos használója lett. A konfliktus okán a levélíró a kaszinókkal kapcsolatos általános véleményének is hangot adott: „De eltekintve a saját pártérdektől semmiképpen nem tudom elképzelni úgy a demokráciát, hogy a falu parasztsága szemében eddig is szálkát jelentő úri kaszinók – még netán valami új cégér alatt is – tovább működhessenek.”79 Természetesen nem csak a parasztpártnak volt érdeke, hogy a kaszinókban még megtalálható vagyontárgyakat és főleg a kaszinók ingatlanait közkézre bocsássák. Az összes 1945-ben újrainduló párt mellett a szintén újraalakuló vagy éppen most született civil szervezetek is ringbe szálltak egy-egy kaszinó vagyonáért, ha tehették. A Szociáldemokrata Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Kommunista Párt nevét sokszor olvashatjuk az adományozottak között, de voltak esetek, amikor Országos Zsidó Helyreállítási Alap, a Szakszervezeti Tanács, vagy a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége kapta meg a szóban forgó kaszinó vagyontárgyait, esetleg ingatlanát. Sokszor vastag iratcsomó jelzi, hogy a helyben működő pártok milyen nagy küzdelmet folytattak egy-egy kaszinó általában erősen megviselt, kopottas ingóságaiért vagy éppen épületéért. Bonyhádon például a 78 Somlyai Magda: A Szálasi-hatalom néhány intézkedése és hatásuk a lakosság magatartására. Párttörténeti közlemények 29. (1983) 3. sz. 74. 79 Nemzeti Parasztpárt kérelme az Úri Kaszinó egyesületek működése és helyiségeinek használata tárgyában. MNL OL XIX-B-1-h BM. Egyesületi főosztály 1. sorozat 250386 2. doboz
