Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 836 jai lehettek még leszerelt katonák és rendvédelmi altisztek is. A tiszti kaszinóktól eltérően, az altiszti kaszinók pártoló tagjai lehettek a tagok feleségei és 18 éven felüli gyermekei is. Az altiszti kaszinók alapszabályába, a tiszti kaszinókban is fellelhető célok közé (a bajtársiasság és a közszellem ápolása, erkölcsi és anyagi érdekek támogatása) bekerült a bajtársak özvegyeinek és árváinak a támogatása is. A szórakozást és művelődést szolgáló célok mellett tehát a jótékonykodás is helyet kapott az egyesületben, jól mutatva a tiszti kaszinókhoz képest alacsonyabb presztízsűeket tömörítő egyesület tagjainak szociális problémáit. Ezen kívül a jóléti és sportintézmények létesítése mellett még egy énekkar és egy szépirodalmi folyóirat létrehozásának szándéka is szerepelt az altiszti kaszinók alapszabályában. Az altiszti kaszinók elnöke a területi dandárparancsnok volt, ő nevezte ki az egyesület két alelnökét, csak a második alelnököt és a titkárt választotta a kaszinó közgyűlése. Az egyesület gazdálkodását ellenőrizni hivatott felügyelőbizottságot is a dandárparancsnokság küldte ki, melyhez a közgyűlés két-két rendes és póttagot választott. Az altiszti és tiszti kaszinók közötti különbséget az alapszabályaikon túl jól illusztrálja a fővárosban működő két ilyen egyesület elhelyezkedése is. A két épület közötti különbség a két kaszinó tagságának és magának az egyesületnek a presztízsét is egyaránt kifejezte. Míg a budapesti állomásparancsnokság tényleges állományú altisztjeit szórakoztató Magyar Királyi Budapesti Helyőrségi Altiszti Kaszinó Egyesület helyiségeit a Lobkowitz Laktanya földszintjén, a budapesti pa rancsnokság tiszti és tisztviselői karának volt étkezőhelyiségeiben helyezték el, a Veres Pálné utca 1. szám alatt, addig az 1861-ben a pesti helyőrség tisztjei az 1919-es újjáalakulás után a honvédség tényleges állományú tisztjei számára létesített Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület nek 1899-re, főként kincstári segítséggel (a 800 ezer koronás költségvetésből 500 ezer koronát a kincstár biztosított) saját épületet emeltek a Váci utca 38. szám alatt. Az egy gyár vagy üzem keretein belül működő kaszinók a 19. század utolsó harmadában keletkezett egyesületek voltak. A gyári vagy üzemi kaszinók alapszabályai tulajdonképpen semmilyen jellegzetességet sem tartalmaztak az egyesület céljait tekintve. Specialitásuk abban rejlett, hogy teljesen zártan, csak az adott termelő egység keretein belül dolgozó emberek, azon belül is elsősorban a tisztviselők szórakozását kívánták biztosítani. A sajátos működési keretek ebben az esetben is (a katonai kaszinókhoz hasonlóan) elköteleződést jelentettek az adott gyár vagy üzem vezetői felé. Ilyen értelemben csorbult ezeknek a kaszinóknak is az egyesületi mivolta, hiszen működésük nem volt független. A Likéri Gyári Tiszti Casino 1889-es alapszabályában így szabályozták ezt a kérdést: „A tiszti casino
