Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 835 állandó találkozás és érintkezés lehetővé tétele által való fejlesztése és előmozdítása” szerepelt célként.72 A tagok mibenlétét tárgyaló paragrafus ehhez kapcsoló dóan konkrétan megjelölte, hogy a fedhetetlen magaviseletű férfiakon belül kiket látnának szívesen a kaszinóban: kereskedőket, iparosokat, szabadpályásokat. Az alapszabály szövegének ebben az esetben a polgári kaszinói identitás mellett a Kispesten akkor működő másik kaszinóval szembeni elkülönülést is jeleznie kellett. S itt vissza kell térnünk az úri kaszinók problémájához, többek között azért, hogy eldöntsük beszélhetünk-e a polgári és az úri középosztály elkülönüléséről a két világháború közötti társasági életben. A kérdés eldöntésére a Kispesti Úri Kaszinó szolgáltat remek példát. A Kispesti Úri Kaszinó valószínűleg 1890-ben Tisztviselők Köre néven alakult meg, majd 1903-ban Kispesti Kaszinó ra változtatták az egyesület nevét. Az úri jelzőt pedig először egy 1923-as panasziratban használták, ezt követően az 1927-es alapszabályukban már az egyesület hivatalos neveként is a Kispesti Úri Kaszinó megnevezést olvashatjuk, melyben fontos szerepet játszhatott a fentiekben említett polgári kaszinó megalakulása is. Az úri kaszinó a „társadalom művelt osztályait” említi alapszabályában, tagjai pedig a szokásos kitételeken felül, 24 éven felüli „megfelelő társadalmi állással vagy foglalkozással” rendelkező magyar állampolgárok lehettek.73 Ez utóbbi kitételeket ugyan az 1927-es alapszabályban nem részletezték, de valószínűleg a korábbi alapszabályokban olvasható köz- és magánhivatalnok megjelölésre utaltak velük. A katonai kaszinók jellegzetességeiről már több helyen is szóltam a korábbiakban. A fent említett, Debrecenben és Szombathelyen alakult altiszti kaszinók mellett Budapesten, Pécsett, Szegeden és Székesfehérváron működött még ilyen egyesület a korszakban. (Budapesten, Pécsett, Szegeden és Debrecenben74 egy időben létezett a tiszti és az altiszti kaszinó.) Minden esetben feltételezhetjük, hogy a tiszti kaszinó korábban alakult, mint altiszti párja. A budapesti altiszti kaszinó és a szegedi altiszti kaszinó alapszabályai esetében is teljes a szövegegyezés.75 A szabályzatok szerint az altiszti kaszinók tagjainak meghatározó része is a testületileg belépő katonákból, jelen esetben, altisztekből állt: „A m. kir. Honvédség tényleges állományú altisztjeinek az egyesületbe való belépését a közszellem és a bajtársiasság kötelességükké teszi.”76 Az egyesület tag -72 Kispesti Polgári Kaszinó MNL OL K150-1929-VII-5-148844. 3774. 73 Kispesti Úri Kaszinó MNL OL K150-1944-VII-5-190029. 6129. 74 A Debreceni Helyőrségi Tiszti Kaszinó alapítási éve bizonytalan, de az 1899-es egyesületi összeírásban szerepelt, mint működő egyesület. 75 Magyar Királyi Szegedi Helyőrségi Altiszti Kaszinó Egyesület alapszabálya. Szeged 1931. Magyar Királyi Budapesti Helyőrségi Altiszti Kaszinó iratai. MNL OL K150-1942-VII.-5-215342.6191. 76 Magyar Királyi Szegedi Helyőrségi Altiszti Kaszinó Egyesület alapszabálya. Szeged 1931. Magyar Királyi Budapesti Helyőrségi Altiszti Kaszinó iratai. MNL OL K150.1942.VII.5.215342. 6191.
