Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 830 megjelenéséről.67 Jól nyomon követhető az egyes időszakok trendjeit áttekint ve, hogy hogyan lesz egyre színesebb a kaszinóállomány. A kezdeti nemzeti és polgári kaszinók mellett megjelentek az egyes foglalkozási csoportokat elkülönítő kaszinók, mint a kereskedelmi, kereskedői-iparos kaszinók, a gazdasági, mezőgazdasági, sőt földműves kaszinók is.68 Az iparban foglalkoztatottak között ugyanígy terjedt a kaszinók divatja, hiszen az egyes gyárak tisztviselőinek alapított kaszinók mellett megjelentek a munkáskaszinók is a század hatvanas éveire. Az 1870-es évekre a specializáció odáig haladt, hogy vallási és politikai nézetek mentén is alapítottak kaszinókat. A katolikus kaszinók alapszabályai esetében olyan mértékű másolást lehetett felfedezni, ami csak a tiszti kaszinóknál volt a későbbiekben kimutatható. Az egész korszakot figyelembe véve jól bemutatható hogyan is épült fel egyegy település civil társadalma vagy annak egy szegmense. Az egy településen belüli különböző kaszinók megalakulásának időrendje, s egyáltalán a kaszinók számának és változatosságának vizsgálata sokat elárul a település társadalmán belül elkülönülő csoportokról. Általánosságban igaz, hogy a lakosságszám és az adott településen alakult kaszinók száma között van összefüggés. E szerint minél nagyobb egy város, annál valószínűbb, hogy egynél több kaszinót alapítottak benne. A dualizmus teljes időszakát tekintve hatvanegy településen alakult két kaszinó, tizennégy településen három, Hódságon és Salgótarjánban négy, Temesváron pedig hat. Utóbbiban először 1867-ben egy városrészi, majd egy katonai, a hetvenes években pedig két katolikus kaszinó alakult, csak ezek után tudunk egy minden jelzőt nélkülöző és egy polgári kaszinó megalakulásáról. Egyfajta fordított trendet mutatott tehát a város, ahol a specializált kaszinóktól haladtak az egyszerűbbek, a társadalmat inkább egyesítő mintsem differenciáló kaszinók felé. Hódságon, a Bács-Bodrog vármegyei németek lakta településen is viszonylag későn nyert teret a kaszinómozgalom, hiszen az első kaszinó csak 1873-ban alakult meg. Ezt egy polgári kaszinó követte, s közel húsz évvel később alakultak meg az iparos és földművelő kaszinók 1892-ben. A nagyfokú civiltársadalombeli differenciálódás feltétlenül figyelemre méltó ebben a négyezer lakosú nagyközségben. Salgótarján, a bányászatának köszönhetően gyorsan gyarapodó lakosságú település szintén négy kaszinóval került az adatbázisba. Itt is viszonylag későn, 67 A tendencia az angol egyesületek esetében is megfigyelhető volt, de az természetesen az itt leírtaknál korábbra, a 18. század végére datálható. 68 A különböző foglalkozásúakat egybefogó kaszinók megjelenése a brit területeken a 19. század közepére datálható. Morris, R. J.: Clubs, Societes i. m. 439.
