Századok – 2017

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon

EŐRY GABRIELLA 831 1876-ban alakult meg az első kaszinó, a Salgótarjáni Casino Egylet . 1888-ban gyár ­tiszti kaszinó jött létre, ezt 1903-ban követte az inászói bányatelep tisztviselői, majd 1906-ban pedig a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. tisztvi­selői számára alapított kaszinó. Ebben az esetben a kaszinók a településen belüli sajátos szegregációt tették láthatóvá, melynek elsődleges oka a munkahelyi elkü­lönülés volt. A tizennégy három kaszinós településen az esetek többségében a három kö­zül az elsőnek egy sima kaszinó egyesület alakult a hetvenes években. Ez mellé jöhetett létre polgári kaszinó, kereskedelmi vagy gazdasági kaszinó, gyári kaszi­nó, esetleg katolikus politikai kaszinó, vagy valamilyen településrészi kaszinó. Az alakulások időbeli megoszlása nem mutatott semmilyen jellegzetességet. A hatvanegy kétkaszinós település többségében a kaszinó és a polgári kaszinó különállása volt jellemző. E mellett szintén jellemző kettősségnek nevezhetjük, hogy az úgynevezett sima kaszinó egyesület mellé egy speciális kaszinó alakult. Általában kereskedelmi, illetve gazdasági kaszinót vagy gyári, illetve bányatiszti kaszinót – esetleg katonai kaszinót – hoztak létre ezeken a településeken máso­dikként. Kaszinók a két világháború között A továbbiakban kénytelen voltam az eddigieknél is több bizonytalan adatra tá­maszkodni, ennek elsődleges oka, hogy az 1918 és 1945 közötti korszakra vonat­kozó, 1932-es statisztikai felvétel eredeti adatai elvesztek, azok részletes utólagos közlésére pedig csak Budapest esetében került sor. Az alábbiakban leírtak – a forráshiányok okán – csupán a trendek vázolására szolgálhatnak. Ugyanakkor a hiányosságok miatt a két világháború közötti korszakra vonatkozóan nemcsak az alakulásokat vizsgáltam, hanem külön elemeztem a korszakban működő ka­szinókat is. Az elemzés folyamán megfogalmazott állítások a trianoni ország te­rületére értendők, de a bécsi döntésekkel visszacsatolt területekről a vonatkozó időben – elszórtan ugyan, de – szintén bekerültek adatok. A magyarországi kaszi­nók katasztere mindössze negyven 1918 után alakult kaszinót tartalmaz, elsőként ezeket fogom áttekinteni. Ezt követően pedig 328 olyan kaszinót veszek vizsgálat alá, melyek biztosan működtek ebben a korszakban. A két világháború között alakult kaszinók Az utókor szemszögéből tekintve a korszak emblematikus kaszinói az úri kaszinók voltak. A kijelentés azonban nem az ilyen kaszinók számszerűsége, hanem sok­kal inkább az úri kaszinó mint fogalom meghatározó volta miatt érvényes. Ma is

Next

/
Thumbnails
Contents