Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 829 A román többségű Új Moldován és Romoszon a bánya alkalmazásában álló tisztviselők alapítottak kaszinót 1900-ban. Az 1892-ben Csepelre költözött Weiss Manfred Acél- és Fémművek Részvénytársaságon belül pedig 1903-ban Lőszergyári Kaszinó néven alapítottak egyesületet. Szintén ebben az évben alakult Pohorellán és Korompán Vasgyári Tiszti Kaszinó , Salgótarjánban pedig az Inászói Tiszti Kaszinó. Ugyanitt három évvel később a Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyártó és Vasöntő Részvénytársulat (később Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt.) tisztviselőinek alakult kaszinója. A dinamikusan szaporodó lakosságú Hunyad megyei Petrozsényben 1907-ben pedig bányatiszti kaszinó alakult. 1912-ben Kistarcsán a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár, Nagybocskón a Klotild Első Magyar Vegyipari Rt. tisztviselői alakítottak kaszinót. Végül a következő évben Bélapátfalván a Portland Cementgyárban hoztak létre gyári tiszti kaszinót. A foglalkozási csoportok szerinti kaszinóalapítás további érdekes példái Budapesten érhetők tetten. A fővárosban ebben az időszakban is volt példa a kerületi kaszinó alakítására (1902-ben alakult a Krisztinavárosi Kaszinó ), de 1903-ban a Posta Távíró é s Távbeszélő Tisztviselők Országos Kaszinója jött létre és szintén a postához kötődő kaszinó volt az 1910-ben alapított Posta Járműtelep Kaszinója néven létrehozott egyesület is. Meg kell még említenem a korszakban, 1906-ban Zomborban alapított Nőkaszinót is, mely a reformkorban és a dualizmus idején alakult kaszinó és pol gári kaszinó mellett a harmadik kaszinó volt a városban. Ehhez hasonlóan nők számára alakított kaszinóról csak Rákoscsabán tudunk, ami 1922-ben jött létre. Mindezek előtt, 1898-ban az Országos Kaszinó is kezdeményezte palotájának egyik termében a Hölgykaszinó létrehozását „a kaszinótagok családjához tartozó urnők részére [...] személyenkint évi 20 forintot tevő külön díj fizetése mellett.” 65 A Gerbeaud édességei, teaestélyek, kaszinóbálok, felolvasások, hangversenyek várták az itt összegyűlt tagságot. A hölgyeknek berendezett teremben tilos volt a kártya, de szabad volt a politizálás. A mintegy tíz évig fennálló hölgykaszinó tagjainak száma körülbelül ötven és száz fő között mozgott. 1908-ban azonban minden sikeressége ellenére helyhiányra hivatkozva megszüntették. 66 Összegzésként úgy fogalmaznék, hogy a dualizmus teljes időszakára nézve az alapítások nagy száma mellett két fő tendenciáról lehet beszélni. Egyrészt a látványos specializációról, másrészt a kaszinók egyre kisebb településeken való 65 Az Országos Kaszinó Évkönyve az 1898-as évről. Bp. 1899. 3. 66 Érdekes megjegyezni, hogy az angol társasági életben éppen fordított volt a helyzet, ott a 18. századi egyletekben még megjelenhettek a hölgyek, de a 19. századra szinte teljesen kirekesztődtek a klubéletből. Robert J. Morris: Clubs, Societes and Associations. In: The Cambridge Social History of Britain 1750– 1950. Vol. 3. Szerk. F. M. L. Thompson. (Social Agencies and Institutions) Cambridge 1993. 398.
