Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 828 és kereskedő segédek is tagjai lehettek, ha főnökeik ajánlották őket és a tagdíj megfizetéséért is jótálltak.61 Szintén említésre méltó, hogy Hódságon két gazda sági ágban érdekeltek különültek el a társasélet szintjén, amikor az iparos kaszinó mellett ugyancsak 1893-ban megalapították a Hódsági Földmívelő Kaszinót is. A szomszédos Szentfülöpön, azaz Filipován szintén ebben az évben alakult meg a Filipovai Földmívelő Casino, céljaikat tekintve mindkettő azonosan fogalmazott: „a földmívelést minden ágaiban törvényesen engedett módon emelni és jobbítani.” 62 Budapesten újabb városrészi kaszinók alakultak: 1892-ben a Tisztviselőtelepi Kaszinó jött létre. Erzsébetvárosi társáról csak annyit tudunk, hogy 1895-ben fel oszlott, majd 1904-től újra megalakult. A VI. kerületi kültelki kaszinó pontos megalakulásának dátumát nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy 1899-ben már létezett Kiss József építőmester elnöklete alatt. A foglalkozási elkülönülést mutató Budapesti Orvosi kaszinó pedig 1897-ben jött létre a fővárosban. 1900 és 1914 között alakult kaszinók A dualizmus utolsó szakaszában némileg visszaesett az alapítási hajlandóság, évente átlagosan „csak” 13 kaszinót alapítottak, összesen 201 ilyen egyesületet (189 településen). Régiónkénti megoszlásuk nem változott az előzőekhez képest, a kaszinóalapítások közel 70%-a a Dunától keletre elterülő településekre esett. Most is egyértelmű volt a nem városi jogállású települések túlsúlya: a kaszinók 12%-a városokban, 60%-uk nagyközségekben, 28%-uk kisközségekben alakult meg. Ha az 1910-es népszámlálás adatait alapul vevő Beluszky-Győri várostipológia63 alapján osztályozzuk a településeket, akkor azt mondhatjuk, hogy a vizs gált időszakban mind a jogi, mind a funkcionális értelemben városnak tekinthető településeken alacsony volt a kaszinóalapítási hajlandóság, a „mozgalom” egyértelműen a falusias településekre szorult vissza. A korszak egyik jellemző kaszinótípusának az egyes gyárak, üzemek keretei között létrejött kaszinókat nevezhetjük, melyből tizenegy alakult ekkor. A gyári tiszti vagy bányatiszti kaszinók általában az adott üzem vagy gyár elnevezését is a nevükben hordozták. Ugyanezen üzemek és gyárak altisztjeinek kaszinóiról nincs információnk. 64 61 Nagyatádi Iparos és Kereskedői Kaszinó MNL OL K150-1893-VII-8-1633. 2350. 62 Filipovai Földművelő Casino MNL OL K150-1893-VII-8-31046. 2356. és Hódsági Földmívelő Kaszinó MNL OL K150-1893–VII.-8-12011. 2352. 63 Beluszky Pál − Győri Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Bp.–Pécs 2005. 64 Vélhetően igaza van Földi Istvánnak, aki szerint az altisztek elkülönült egyesületeiket már nem kaszinónak, hanem körnek, olvasókörnek titulálták. Földi István: Nógrád megyei i. m. 155.
