Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 827 esetén annak elődvállalata) pártfogása mellett alakult meg, ami azóta is jelentős támogatásban részesíti. A korszakban a Hunyad megyei Hátszegen 1881-ben, a szomszédos Szeben vármegyében Nagyszebenben és Resináron 1891-ben alapítottak román kaszinót. A teljesen román lakosú Resináron nem volt más kaszinóalakulat, míg a két további helyen a román kaszinót megelőzte egy-egy megkülönböztetés nélküli kaszinó egyesület. A négy magyar kaszinó Segesváron, Kőhalmon és Megyesen alakult, minden esetben volt már kaszinó a magyar kaszinónak nevezett egyesület előtt. A felvidéki Tiszolcon alakult magyar kaszinó azonban az egyetlen ilyen egyesület volt a településen. A fővárosban a kerületi kaszinóalapítások korát élték. A Pest-Kőbányai Kaszinó 1879-ben, a Budapesti Lipótvárosi Casino 1883-ban, a Ter é zv á rosi Casino 1884-ben, a Budai Polgári Kaszinó 1886-ban, a VII. Kerületi Polgári Kaszinó 1889-ben alakult meg. A fentiek mellett egy országos hatókörű kaszinó is színesítette a palettát, az Országos Kaszinót 1883-ban alapították. Eddig példa nélküli speciális kaszinó volt az 1890-ben Budapesten alapított Fővárosi Kávés és Kávémérő Ipartársulat Kebelében alakult Jótékonysági Kaszinó nevű egyesület egyrészt az ipartársulati tagok szórakozóhelyéül, másrészt az elszegényedett ipartársulati tagok és családjuk segélyezése miatt jött létre. 1892 és 1899 között alakult kaszinók Az alábbiakban elemezni kívánt nyolc évben 166 kaszinó alakult. Regionális eloszlásuk a fentiekhez képest nem változott, a kaszinók felét a Dunától keletre fekvő területeken alapították (32,5% Duna-Tisza köze, 17,5% Erdély és Partium). A fővárosban ebben az időszakban öt kaszinó alakult, a kaszinók 60%-a nagyközségben és mintegy negyedük kisközségben alakult. Mindebből is következően tovább nőtt az alacsonyabb lakosságot tömörítő települések részesedése a kaszinómozgalomban. Ebben a nyolc évben a kaszinók 10%-a alakult tízezernél több lelket számláló településen, 14%-uk 1500 főnél kisebb lakosságot tömörítő helyen jött létre, tíz kaszinó „törpetelepülésen,” vagyis 1000 főnél kisebb lélekszámún. Az időszak jellemző kaszinótípusa most is a polgári kaszinó volt. A harmincegy polgári kaszinót többségükben olyan településeken alapították, ahol ez volt az egyetlen kaszinó. A fennmaradó tíz esetből hatban ezt megelőzően alapítottak az adott településen egy nevében semmilyen elkülönülést sem hirdető kaszinót is. A megelőző korszakok tendenciáját folytatva alakult még négy kereskedelmi és két iparos kaszinó, most is az ország déli részén.60 Kivételesnek tűnik a Nagyatádi Iparos és Kereskedői Kaszinó, melynek nemcsak a mesterek, de az iparos 60 Pécsett 1893-ban, Szekszárdon 1897-ben, Nagykőrösön 1898-ban, kissé távolabb Nagyatádon 1892-ben, Hódságon 1893-ban, Bácson pedig 1898-ban.
