Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 826 német ajkú, az érthetőség kedvéért a jegyzőkönyvek német nyelven szerkesztendők.”56 Feltételezésem szerint a két kaszinó elkülönülése foglalkozási és etnikai alapú egyaránt lehetett. A korszakban nem folytatódott látványosan a katolikus vagy katolikus politikai kaszinók gyarapodása. Sajátos alakulat volt viszont az 1888-ban létrejött Szigetvári Katolikus Nemzeti Kaszinó, illetve az 1883-ban alapított Hajdúhadházi Pártszínezet nélküli Kaszinó. 1879 és 1891 között további négy kereskedelmi, ke reskedői nevet viselő és két gazdasági kaszinót alapítottak. A négy kereskedelmi kaszinó – a Galgóczi Kereskedelmi Kaszinó kivételével – a megelőző évtized Dunamenti alapításaihoz kapcsolódva Kecskeméten, Pincehelyen és Nagykanizsán alakult. Az 1889-ben létrejött poprádi és az 1884-ben alakult mateóczi gazdasági kaszinók pedig a fentiekben említett felvidéki gazdasági kaszinók körét bővítették. A Krassó-Szörény vármegyei Orsován 1886-ban, eddig egyedülálló módon ugyanazon üzem hivatalnokai és munkásai számára egyidőben létesült kaszinó. A település kétezer fő körüli népessége már 1872-ben megalapította első kaszinóját (Orsovai Kaszinó ), majd tizennégy évvel később hozták létre az Orsovai Vasúti Hivatalnokok Kaszinóját, más néven a Vaspályai Kaszinó t, és mellette az Orsovai vasúti munkások Casinóját is. Az alapszabályban „orsovai pályaudvaron levő hiva talnoki Casino”-nak nevezett egyesület a pályaudvaron dolgozó állami, vasúti és magánhivatalnokokat vette fel tagnak. Célja volt „a társasélet és kartársi szellem minden megengedett módon való élesztése, valamint a hazai nyelv ápolása.” 57 Az Orsovai vasúti munkások Casinójá nak ellenben tagja lehetett „minden vasúti alkalmazott vagy munkás tekintet nélkül a rangra és a nemzetiségre, ha az illető fedhetetlen jellemű.”58 A szokásos célok mellett „tudományos az ipart és a mun kát tárgyaló”59 előadásokat is kívántak tartani tagjaiknak. A fentiek mellett még három gyári tiszti kaszinó alakult ebben az időszakban, mindegyik a RIMA gyáraiban jött létre: Ózdon 1880-ban, Salgótarjában 1888-ban, Likéren 1889-ben. A Likéri gyári tiszti casino és az Ózdi Vasgyári Tiszti Casino alapszabályai szerint tagjai a társaság telepein lakó tisztviselők, orvosok, tanítók, gyakornokok és főmesterek, később művezetők és felső ipariskolát végzett alkalmazottak lehettek. Mindkét alapszabály gyakorlatilag azonos szöveggel rögzíti, hogy az egyesület felett a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. főfelügyeletet gyakorol, mégpedig a társaság műszaki igazgatóján keresztül. A szöveg arról is informálja olvasóját, hogy az egyesület a részvénytársaság (illetve az ózdi kaszinó 56 Bácsi Polgári Casino Egylet alapszabálya MNL OL K150-1890-VII-8-17071. 1948. 57 Az orsovai vasúti hivatalnokok Casinója. MNL OL K150-1886-VII-8-59165. 1473. 58 Orsovai vasúti munkások Casinója. MOL K 150-1887-VII-8-21130. 1576. 59 Uo.
