Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 816 szappanfőzésből meggazdagodott vállalkozó, háztulajdonos és ifjú Schaeffer Ádám vaskereskedő volt a kaszinó megalapításának kezdeményezője. Mellettük Fadgyas Pál ügyvéd, Aszódi Tóth János nagykereskedő és táblabíró, valamint Pintér János adószedő vett még részt az egyesület szervezésben. A Gergely által hangoztatott nyugat-európai tapasztalat mellett Czímer kiemeli, hogy az alapító atyáknak rendszeres kapcsolatuk volt a fővárossal,28 vagyis – teszem hozzá – min denféle újdonságról, újításról hamarabb értesülhettek, mint a városban lakó, de onnan ritkábban kimozduló társaik. Szegeden tehát egyértelműen az úgynevezett új polgárság képviselői voltak az ötletgazdák, sőt az egyesület tagsága is főként a ke reskedők és iparosok közül kerültek ki, a városvezetők, a honoráciorok, értelmiségiek csak 1833 után, Széchenyi látogatásának hatására léptek be az egyesületbe. 29 Debrecenben 1833-ban és 1841-ben alakultak kaszinók. A Debreceni Casino alapí tásának kezdeményezői a magisztrátus vezetői és a táblás urak voltak.30 A konkrét ötletgazdát Goda Éva kutatásaiból sajnos nem ismerhetjük meg, de az kiderül, hogy a szervezkedésben a város vezető tisztségviselői és hivatalnokai, a kollégium tanárai, iparosok, kereskedők, ügyvédek és orvosok is részt vettek. A régibb kaszinó alapító tagjainak (150 fő) ötöde gazdag kereskedő, 15%-a városi hivatalnok volt. Jelentős volt még az értelmiségi alkalmazottak és az ügyvédek részvétele (13 illetve 10 fő) is.31 Az 1841-ben megalakított Polgári Casino kezdeményezői között ugyanakkor elsősorban értelmiségiek voltak: Balásházy János agrártudós és szakíró, Telegdy Kovács László író, ügyvéd, Péczely József és Szűcs István kollégiumi professzorok, Tetétleni Farkas Károly, Nánásy Gábor, Kardos István kereskedők, Gyarmati Tar Károly és Szabó Bálint városi tisztviselők.32 Tehát a cívis városban is elsősorban a polgári elemek játszottak fontos szerepet a kaszinómozgalomban. Az egyik esetben elsősorban a városi hivatalnokok, másik esetben pedig túlnyomórészt az értelmiségiek vettek részt a kaszinó megalapításában. Összességében azt állítom tehát, hogy nemcsak egy-egy település társadalmi összetétele befolyásolta a kaszinóalapítási kedvet, hanem elsősorban az adott településen élő, újdonságokra nyitott, kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező és jó érdekérvényesítő ember vagy kisebb csoport kellett ahhoz, hogy sikerre vigyen egy ilyen vállalkozást. Tehát az egyesületi élet motorjának tekinthető embereknek nem elsősorban számszerűsége, hanem kapcsolati tőkéje és mentalitásbeli hatóereje lehetett a meghatározó. Elsősorban az, hogy képesek voltak-e mozgósítani 28 Czímer Ká roly: A Szeged-Belvárosi i. m. 18. 29 Uo. 25. 30 Goda Éva: Társasági élet és művelődés. A Debreceni Casino története 1833 és 1945 között. Debrecen 2001. 38. 31 Uo. 43. 32 Uo. 50.
