Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 814 fogadó kaszinó pedig egy hónappal később, 236 taggal alakult meg. 22 A Fejérvári Casino elsősorban a megyei arisztokráciát, a földbirtokos és hivatali nemessé get tömörítette és megyei hatókörű volt. A polgárok arányát a kaszinón belül Murányi Lajos 15%-ra becsüli. A Székes-Fejérvári Casino városi hatókörű volt , tag ságában a polgári foglalkozásúak (kereskedők, iparosok, városi tisztségviselők) alkották a többséget – a 236 alapítóból 150 fő volt ide sorolható. 23 1840-ben alakult meg az első foglalkozási elkülönülést hirdető Bányatiszti Kaszinó Pierg-Szélaknán, azaz Hegybányán. A településen négy évvel korábban sima kaszinó egyletet is alakítottak. 1848-ban pedig nem messze a fenti településtől, Pohorellán (Koháryháza) alakult meg az első gyári kaszinó Casino Egylet a Vasgyárban elnevezéssel. A délvidéki és horvátországi alapítások az 1837-es eszéki alapítást követően 1840-ben Szabadkán, 1841-ben Zágrábban folytatódtak. 1841-ben alapították meg Budán (a korai előzmények után)24 az első kaszinó nevű egyesületet Budai Casino Egylet néven. 1842-ben alakult először az országban vallási elkülönülést hirdető kaszinó, a pozsonyi Izraelita Casino . Fontos még megemlíteni, hogy 1846-ban és 1847-ben két nemzetiségi kaszinó is alakult. Ezt megelőzően csak a feltehetően elfogadott alapszabály nélkül működő brassói görög kaszinó viselt a nevében ilyen megkülönböztetést. Éppen ezért nem meglepő, hogy 1846-ban pont Brassóban alakult román kaszinó. Ezzel egy időben Munkácson ruszin kaszinót alapítottak, mely az előző évben létesített Munkácsi Polgári Casino mellett létezett. A korszak utolsó éveiben az alapítások száma nem haladta meg az évi tízet. Az adatbázisban található 171 reformkori kaszinó közül a legtöbb az ország középső részén elterülő megyékben jött létre. Heves és Külső-Szolnok vármegyében tíz, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében kilenc, Bács-Bodrogban nyolc, Tolna, Nógrád és Békés vármegyében hat-hat kaszinót alapítottak. A 171 kaszinó 143 különböző településen alakult, közülük 124 városi jogállású településen jött létre. A képet árnyalandó, megpróbáltam Bácskai Vera és Nagy Lajos településhierarchiai vizsgálatának eredményeit ráilleszteni az adatbázis reformkori alapításainak települési adataira.25 A kaszinókataszterben szereplő települések (143) közül csak a szűken vett ország területén fekvő települések száma 118. A hierarchikus besorolás szerint a 118 kaszinóalapító település közül 43 (36,4%) volt első vagy másodrendű város. Ezen belül az elsőrendű kereskedelmi központokban, 22 Murá nyi Lajos: A reformkori Fejér vármegye i. m. 23 Murá nyi L.: A reformkori Fejér vármegye i. m. 30. 24 1787-ben a budai karmelita kolostor templomát és a hozzá tartozó refektóriumot alakították át a kaszinó céljaira, mely 1787. december 18-án nyitotta meg kapuit. Lásd Országh Sándor: Budai színhá zak és játékszín. Bp. 1895. 14. 25 Bácskai Vera − Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp. 1984.
