Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Szegénysorsok a Kalocsai Érsekséghez benyújtott segélykérelmek tükrében (1920–1944)
SZEGÉNYSORSOK A KALOCSAI ÉRSEKSÉGHEZ BENYÚJTOTT SEGÉLYKÉRELMEK TÜKRÉBEN 772 Ezzel szemben a középosztály esetén a betegség, mint érték általában a második-harmadik helyre sorolódott, mintegy mellékkörülményként, és szinte sosem (összesen 8 esetben) tűnik fel, mint a tönkrejutás egyetlen oka. Sajátos az is, hogy gyakori a betegségtől teljesen idegen értékek társítása: hadirokkantságukra 32-en, egyházi protekcióra 36-an, politikai indokokra pedig 44-en hivatkoztak a betegségük említése után. A betegséget megelőző értékek közt hasonló arányban ugyanezek, illetve az időskor és a munkaképtelenség szerepelt, utóbbi 30 esetben, ami a munkaképtelenséget elsőnek említők (88 fő) csaknem egyharmada volt. Erre a középosztályi értékképviseletre valószínűleg az adhat magyarázatot, hogy az ebbe a csoportba tartozók a betegséget, mint előzetes öngondoskodás esetén megelőzhető hátrányt élték meg, vagy inkább így mutatták be a döntéshozóknak. Az egészségromlással, mint az egyik segélyre jogosító körülménynek értékként való tálalásával kapcsolatban megjegyezendőnek tartjuk azt is, hogy a közületi gondoskodás – akár a társadalombiztosítás, akár az önkéntes biztosítás – gyakorlatilag csak az ex-középosztályiakat érintethette. Azonban az ebbe a csoportba sorolt 242 betegségre hivatkozó kérvényből 199 nő volt,69 és ez a körülmény sok esetben a biztosításból való kihullást jelentette; máskor az előregondoskodás eredményeit a húszas évek inflációja, illetve a hadikölcsön-kötvények értéktelenné válása tette semmissé. Sajátos, hogy erre a körülményre a kérelmezők szinte sosem hivatkoznak; a jelenség magyarázata talán abban lelhető fel, hogy a hadikölcsönösök sorsa a két világháború közti sajtódiskurzusoknak állandó témája volt, így nem rendelkezett akkora „hír értékkel”, mely a döntéshozókat – legalábbis a kérelmezők reményei szerint – jobb belátásra bírhatta volna. A betegség tényét alátámasztó iratokat – nem meglepő módon szinte csak az ex-középosztálybeli csoport tagjai mellékeltek kérvényeikhez, de ők is csak ritkán (esetükben 32, a másik csoportnál csak 9 ilyet találtunk).70 A motívumok azonban, melyek a hatósági vagy magánorvosi bizonyítvány becsatolásának mellőzéséhez vezettek, igen sokfélék lehettek. A levelezőlap postai díja – márpedig a kérelmek jelentős hányada ilyenen született – sokkal alacsonyabb volt, mint a levélborítékba helyezett küldeményé, emellett az orvos díjazása is szerepet játszhatott, habár a kérelmezők jelentős része sejthető vagy bizonyítható módon szegényjogon ingyen kérhette a bizonyítványt. Azonban ezek a körülmények csak az orvosi papírok egy részének hiányát magyarázzák kellőképpen. Feltűnő ugyanis, hogy a környezettanulmányok elkészítői sem csatoltak ilyen 69 A másik csoportnál kevesebb, mint a kérvényezők kétharmada, 170 fő volt nő. 70 Az, hogy valójában hány csatolt orvosi irat érkezett, és ezek közül hány kallódhatott el, nem tudni, de az irategyüttes általános képe alapján nem lehet túl nagyarányú a pusztulás.
