Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái II. rész
A MAGYAR JOBBÁGYOK EREDETE KÉZAI SIMON SZERINT 726 király lett; alávetették a „Pannóniában” találtakat; leszármazóik számítanak „igazi” nemeseknek a korabeli Magyarországon.54 Arra is felhívja a figyelmet, hogy a 13. században – de még „a XIII. sz. utolsó harmadában bekövetkezett átdolgozások előtt” – három olyan szerző is akadt, akik vélhetően a korábbi gesta szövege nyomán írtak arról, hogy a honfoglaló magyarok, illetve előkelőik a későbbi Magyarország területén találtakat szolgaságra vetették.55 Joggal írja, hogy „Anonymusnál [...] az egész művön végigvonuló vezérmotívum”, ahogy a meg hódított területek népei a septem principales persone , illetve az alacsonyabb rangú előkelők (nobiles , primores , ductores ) szolgái lesznek. 56 Riccardus 1237 elején meg írt jelentésében a septem duces , míg Spalatói Tamás az 1260-as évek közepén be fejezett Historia Salonitaná jában (c. 14.) a hunok, avagy magyarok egész népe veti szolgaságra a későbbi Magyarországon talált népeket.57 (Szűcs Jenő egyébként el fogadta Györffy György álláspontját, aki az V. István-kori gesta szerzőjének Ákos mestert tartotta.) A meghódítottak szolgasága vetésének tételére szerinte „a francia interpretátor tollán” vetült rá a „gyászmagyarok” büntetése: „[...] a magyar hagyomány epikai elemeinek sajátságos egybemosódása egy francia krónikás tollán már 1233 táján, analogikus módon, a francia földön ismerős aszociációt váltja ki; mindez független a teória későbbi magyarországi ’adaptációjától’, a kapcsolat krónikaproblémánkkal merőben véletlenszerű, sokkal inkább a teória franciaországi elterjedéséhez nyújt érdekes adalékot.” 58 Györffy György, aki 1948-ban még – Domanovszky Sándor nyomán – abból indult ki, hogy a hun történet már az V. István-kori gestá ban megvolt, 1993-ra Horváth János, Mályusz Elemér és Szűcs Jenő hatására elfogadta, hogy „a hun-történet mai formájában Kézai Simon műve”, ám annak bizonyos részleteit szerinte IV. László „hű klerikusa” közvetlen elődjének, Ákos mesternek a művéből merítette.59 Ez utóbbi részletek közé sorolta – döntően Alberik idézett szöveg helye alapján – a hadba vonulás alól magukat kivonók örökletes szolgaságra vetését mint a szolgaság eredetének egyik magyarázatát is.60 (Álláspontját alátámasz tandó a szerző Alberik mellett Ákos mester római és kánonjogi műveltségének bizonyítékait is elősorolja, ám ennek nem tulajdonítok jelentőséget, ugyanis Szűcs 54 Szűcs J.: Társadalomelmélet i. m. (lásd 39. jegyz.) 587–588. (a három adat: 587.) 55 Uo. 588. 56 Uo. 63. jegyz. 57 SRH II. 535 7–9. sor. Thomae Archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum atque Spalatinorum pontificum. Archdeacon Thomas of Split: History of the Bishops of Salona and Split. Latin text by Olga Perić. Edited, translated and annotated by Damir Karbić, Mirjana Matijević Sokol and James Ross Sweeney. (Central European Medieval Texts 4.) Bp. 2006. 62. 58 Szűcs J.: Társadalomelmélet i. m. (lásd 39. jegyz.) 588. 59 Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések – új válaszok. Bp. 1993. 188–193. (a szó szerint idézett szavak: 189.). 60 Uo. 190.
