Századok – 2017
2017 / 1. szám - NEMZETKÖZI TÜKÖR - A Századok jubileumi körkérdései – külföldi laptársaink válaszai
NEMZETKÖZI TÜKÖR 72 egy ilyen vállalkozásnak monográfiákkal, könyvfejezetekkel is számot kellene vetnie, akár évtizedes távlatban is, más szóval nem lenne szabad a legújabb publikációk mérésére hagyatkozni. Márpedig erre a feladatra aligha fogunk jelentkezőt találni. Ezen túlmenően az ilyesféle adatoknak jóval kisebb lenne az üzenetértéke a mi területünkön, nem utolsó sorban azért, mert az idézettség nálunk nem jelent automatikusan szakmai elfogadottságot. A számszerűsített információ mögöttes tartalmának elemzése nélkül ugyanis nem lehetne egykönnyen eldönteni, hogy egy adott tanulmány idézettsége annak jelentőségét bizonyítja-e, vagy inkább azt, hogy az abban megfogalmazott tézisek milyen gyakran válnak bírálat tárgyává. Ugyanilyen alapon lehetséges, hogy a letöltések száma mindössze azt jelzi, milyen gyakran használnak egy adott cikket egy egyetemi kurzuson (ami persze összefüggésben állhat a cikk színvonalával), de azt is mutathatja, hogy az egyes intézmények milyen megoldást részesítenek előnyben a kötelező olvasmányok elérhetőségének biztosítására. Ha például a tárgyat felvevő minden diáknak kötelezően le kell töltenie egy anyagot a kiadó honlapjáról, az ebből fakadó statisztikai adatok nagyon más képet fognak mutatni azokkal az egyetemekkel szemben, ahol ugyanazt a cikket szkennelve vagy egyedi digitális példányban töltik fel egy belső használatú szerverre. Ebből is látszik, hogy egy alapvetően hasonló eljárás mennyire más számadatokat tud produkálni. Végül pedig az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a tudományos „befolyás” mérése ellentmondásos eredményekre vezethet, amennyiben tudható, milyen alacsony a korreláció egy folyóirat vagy egyéb fórum feltételezett impaktja és az ott közzétett konkrét cikkek száma között, illetve hogy miként függ össze egy folyóirat impakt faktora a közlés után felmerülő tartalmi aggályok miatt visszavont cikkek arányával. Mindebből az következik, hogy a tudományos színvonalmérés elvben a történettudományi publikációknál is lehetséges, azonban valószínűleg nem érné meg a fáradságot, sőt könnyen lehet, hogy csak a többi szakterületeken tapasztaltakhoz hasonló problémákat vetne fel. Historisk Tidsskrift (Dánia) A történelem mint tudományos diszciplína számtalan módszerrel és elméleti megközelítéssel él, ezek között akad olyan is, amely sok rokonságot mutat a természettudományokban használatos eszközökkel. Azonban egyáltalában semmi értelme nem lenne bármely szabványt (Einheitswissenschaft ) kötelezően közös nek, tehát a többi megközelítésnél feljebbvalónak kikiáltani. Ezen felül tény az is, hogy a történettudományi vizsgálódások sok okból kifolyólag meglehetősen
