Századok – 2017
2017 / 1. szám - NEMZETKÖZI TÜKÖR - A Századok jubileumi körkérdései – külföldi laptársaink válaszai
NEMZETKÖZI TÜKÖR 71 az alapelvet képviseltem az ERIH – European Reference Index for the Humanities megalkotása során. The English Historical Review (Nagy-Britannia) Erre a kérdésre a történészek kedvenc válaszát adhatjuk csak: igen is meg nem is. Egyfelől a történettudományi folyóiratoktól elvárható, hogy a többi tudományos kiadványhoz hasonlóan megköveteljék a kutatás eredetiségét, a szakmai kiválóságot, a szigorú véleményeztetést, vagyis hogy a legmagasabb kiadói színvonalat képviseljék. Másfelől nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a történészek teljesen más tudományos kultúrában tevékenykednek, mint a reáltudományok művelői. Példának okáért a történészek ugyan nem egyszer közölnek másokkal közös kutatáson alapuló cikkeket, de a természettudósoknál azért hajlamosabbak egyéni kutatásokat végezni, és ezt a különbséget mindig figyelembe kell venni a cikkek véleményezése és befogadása során. A természettudóssal ellentétben a történész többféle formátumban és fórumon publikál: nemcsak monográfiát és átfogóbb igényű könyveket jelentet meg, de esszéket is ír gyűjteményes kiadások számára. A szakmai folyóirat tehát számunkra a szellemi munka afféle „vegyes gazdaságát” testesíti meg. Szerintünk a történész-társadalomnak és a történettudományi folyóiratoknak fel kell ismerniük, milyen veszélyekkel jár, ha a reáltudományos kiadványok mintáját követve kórosan sokat kezdenek foglalkozni az idézettséggel és egyéb mérőszámokkal. Az is lényeges körülmény, hogy az akadémiai történész alkalomadtán jóval több olvasót képes közvetlenül megszólítani, amit a természettudósok nagy része eleve nem remélhet. Összességében elmondható, hogy egy olyan általános kitekintést nyújtó szakfolyóirat számára, mint az EHR, elsődleges szempont, hogy az abban közölt tartalom a lehető legszélesebb közönséghez jusson el, nemcsak a szakmai körön belül, de azon túlmenően is. Historische Zeitschrift (Németország) Elvben semmi akadálya nincs annak, hogy a történettudományi cikkeket a reáltudományokban bevett módszerekkel értékeljük, feltéve persze, hogy mi is találunk megfelelő (és hasonlóan tőkeerős) befektetőt az idézetek összeállítását, az idézettség rangsorolását stb. lehetővé tevő technikai háttér kifejlesztéséhez. A történettudomány területén megjelenő cikkek igen eltérő relevanciájából másfelől az is következik, hogy
