Századok – 2017
2017 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Tóth Gergely (szerk.): Clio Inter Arma. Tanulmányok a 16–18. századi magyarországi történetírásról (Bobay Orsolya)
692 TÖRTÉNETI IRODALOM több kérdésben megelégszik a vonatkozó információk ismertetésével, noha ezek mennyisége részletesebb elemzésre és bizonyos szintű konklúziók levonására is módot adott volna. Ettől függetlenül egyetértünk a Gazdaságtörténet Kutatócsoport vezetőjével, Weisz Boglárkával, hogy bár a kötet további magyar szakirodalommal még kiegészíthető lenne, ugyanakkor a szerző olyan kiterjedt forrásbázisra alapoz, valamint olyan lengyel és szlovák munkákat sorakoztat fel, amelyek a hazai kutatóknak is jó iránytűként szolgálhatnak, a bennük szereplő más értelmezéseket bemutatva pedig újabb kutatásokra és vitákra sarkallhatnak. Szokola László CLIO INTER ARMA Tanulmányok a 16–18. századi magyarországi történetírásról Szerk. Tóth Gergely MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp. 2014. 263 oldal A Kosáry Domokos 100. születésnapjának emlékére a 2013-ban rendezett konferencia előadásaira alapozó tematikus tanulmánykötet (amely a Szent Korona Kutatócsoport által elnyert Lendület kutatási projekt támogatásával jelent meg) az előszóban megfogalmazottak szerint hiánypótló szerepet tölt be, mivel Bartoniek Emma 1975-ben megjelent Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből című műve óta nem jelent meg ös z szegző munka a témában. Tóth Gergely hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a kötet nem az „új Bartoniek” szerepét vállalja magára, hanem legfőbb célja a kutatás jelenlegi állapotának, illetve az új eredményeknek a felmérése és közlése. A kilenc tanulmány kronológiai sorrendben követi egymást: három 16. századdal foglalkozó munka után négy tanulmány a 17. századi historikusokat és történelemszemléletet, kettő pedig a 17–18. századi magyarországi történettudományt mutatja be. A tanulmányok tematikai egységét a saját kutatási eredmények publikálásán túlmenően az adott kérdéskör historiográfiai vonatkozásai, illetve az adott szerzőnek és munkának a nyugat-európai történetírással való kapcsolódási pontjai jelentik azzal a céllal, hogy bemutassa az utóbbi évtizedek szakirodalmát, és hozzájáruljon a hazai történetírásnak az európai kereteken belül történő értelmezéséhez. A szerzők változatos kutatási területeinek köszönhetően a tanulmányok tematikája is színes. Az egyik jelentős területet az irodalom és a képzőművészet, míg a másikat az egyházi közeggel és vallási témákkal összefüggő historiográfiai szemléletmód jelenti. Szerepelnek benne a történetírás filológiai összefüggéseit tárgyaló írások, valamint a szepességi krónika- és történetírásba betekintést nyújtó munkák is. Ács Pál Isten haragja – magyarnak példája. A hun történet két értelmezése című tanulmá nya Zrínyi Miklós kettős epigrammájának elemzésére alapozva historiográfiai, irodalmi és képzőművészeti szempont szerint mutatja be a hun–magyar rokonság középkori elképzelésének továbbélését a 17. századig. A szerző – miután áttekintette a kérdés 19–20. századi szakirodalmát, a Zrínyi-epigrammaciklus ellentmondásait tárja fel, valamint a korábbi szakirodalomnak arra a kérdésére keresi a választ, hogy ezeket az ellentmondásokat szükséges-e feloldani. A hun uralkodó személyével kapcsolatos irodalom- és művelődéstörténeti vonatkozásokat elemezve a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az interpretatio
