Századok – 2017

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész

BARTHA ÁKOS

655

első számát még szerkesztőként jegyző

61 Oláh György is, méghozzá híres köny

vének „summázatával”.

62

Endre, Hubay vagy Oláh későbbi pályáját Bajcsy-Zsilinszkytől természetesen nem lehet számon kérni, ahogy Milotay István politikai fordulatokban gazdag életpályájának végkifejletét sem ismerhette a nemzeti radikális politikus. 1930-ban mindenesetre elismerő cikket írt a néhány éve saját lapjában számára publikálási lehetőséget biztosító Milotayról,63

akinek érdeklődése ekkortájt fordult „a születő fasiszta rendszerek, illetve Magyarországon a népi írók felé”.64

Bajcsy-Zsilinszky fenti szimpátiáiban kétségkívül szerepet játszott közismert naivsága és rossz emberismerete is, de a személyes kapcsolatoknak közös meggyőződésbeli alapja is kellett hogy legyen.

Ám a főszerkesztőnek sikerült főmunkatársul megnyerni egy olyan személyt is, aki bár Az elsodort falu

című regényével a berendezkedő Horthy-rendszer ün

nepelt írójává emelkedett a húszas évek elején, az évtized második felében már az ideológiai szekértáborok közti senki földjén találta magát. Szabó Dezső ekkorra már „görénykurzusként” értekezett a Horthy kormányzó nevével fémjelzett berendezkedésről, legkésőbb 1923-tól pedig a német expanzió veszélyeire figyelmeztetett, valószínűleg a magyar–német szélsőjobboldali kapcsolatok miatt féltve az ország függetlenségét.65

Olyan – Bajcsy-Zsilinszky publicisztikájában 1927 decemberétől megjelenő – feladatok megvalósítását sürgette, mint például a magyar kultúra megszabadítását a német kultúra „gyarmatosító hatásától”, vagy a főváros körüli német falvak megmagyarosítását.66

Az író delejező hatásáról utóbb maga Bajcsy-Zsilinszky is megemlékezett Szekfű Gyulához intézett levelében.

67

Az elsikkadt földreform miatti csalódottságban, a gazdasági liberalizmus elvetésében, a „törzsökös” magyar parasztságba vetett hitben és a hajlíthatatlan 61 Vigh Károly:

Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886–1944. A

küldetéses ember. Bp. 1992. 90.

62 Hárommillió koldus (summázat egy tanulmányból). Előörs, 1929. március 16. 17. és március 23. 9–10.

63 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre:

A

Függetlenség Árnyékában. Előörs, 1930. június 14. 1–2.

64 Gyurgyák János:

Magyar fajvédők. Bp. 2012. 179.

65 Zsilinszky ekkor még másképp vélekedett. Több lap állítása szerint Matthias Erzberger (1875–

1921) német politikus gyilkosainak bújtatásaiban is közreműködött. Vö. pl. Erzberger gyilkosai ismét Budapesten vannak? Népszava, 1925. január 1. 13. Die Protektoren der Mörder Erzbergers. Prager Tagblatt, 1926. április 11. 7.

66 Péterfi Gábor:

Szabó Dezső és Féja Géza Trianon-reflexiója és külpolitikai nézeteik. Doktori (PhD) értekezés. ELTE BTK. 2009. 56.

67 „Emlékszem, jó darabig küzdöttem magamban Szabó Dezső ama fölismerése ellen a húszas évek elején, hogy itt fajvédelem, keresztény nemzeti megújulás és antiszemitizmus örve alatt középosztályunk árja elemeinek, asszimiláltaknak és félasszimilánsoknak, talán kisebb részében öntudatos, túlnyomó nagy részében inkább tudat alatti tömörülése és szervezkedése folyik, s közélet és magángazdálkodás terén egyaránt fokozatosan veszíti a talajt a törzsökös, vagy törzsökösnek tekinthető magyarság.” Idézi: Bajcsy-Zsilinszky. Írások tőle és róla. Szerk. Tilkovszky Loránt. Bp. 1986. 27.