Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 656 németellenességben Szabó és Bajcsy-Zsilinszky között aligha volt vita, ráadásul mindkettőjüket az „Eszményi Társadalom” – mindkét életműben újra- és újraírt – képzete hajtotta. Szabónak a két világháború közti radikális erőkre gyakorolt nagy hatását68 figyelembe véve az sem különösebben meglepő, hogy az Előörs ben több olyan cikke is megjelent, melynek tartalma a közlés idején még szemben állt a lapvezér elképzeléseivel, később mégis integráns része lett annak.69 A cikkeit 1928 őszén Párizsban író Szabó (ez volt az utolsó franciaországi útja) bizonyára hatással volt Bajcsy-Zsilinszky – már a Magyarság hasábjain – nyiladozó francia orientációjára is. A germanofób író már 1928 őszén a Németország és Oroszország közé szorított, a Baltikumtól Görögországig húzódó kis nemzetek katonai és gazdasági önvédelmi rendszerének szükségességét fejtegette az Előörs ben, mely mis z sziónak vezetésére – „történelmi hivatása” miatt – csakis a magyarságot tartotta alkalmasnak.70 A Szent István-i (reform)birodalom mellett éppen ez a fajta hungarocentrikus, Varsó–Budapest–Belgrád–Róma vonal mentén húzódó „vertikális tengely” szükségessége vált Bajcsy-Zsilinszky külpolitikai vezérfonalává 1930-tól, 12 kis nemzet (közel százmillió ember) összefogását hirdetve.71 Az ideo lógiai kapcsolódási pontok ellenére Bajcsy-Zsilinszky és Szabó jellemében az íráskényszeren és a vátesz-szerepen túl nem sok közöset találunk. Szabó „hömpölygő életigenlése”72 szöges ellentétben állt Bajcsy-Zsilinszky „zord puritán”-ságával. 73 A habituális különbségek mellett főképp a lap zavaros pénzügyei, pontosabban az Előörs bújtatott finanszírozása miatt tűnt el Szabó hirtelen a lap munkatársai közül 1928 végén, hogy aztán a sokáig lappangó konfliktus a harmincas évek közepén botránnyá fajuló hosszas pereskedéssé terebélyesedjen. 74 A folyóirat gazdaságilag nem volt nyereséges vállalkozás. Bajcsy-Zsilinszky már 1928 májusában arra panaszkodott édesanyjának, hogy bár a lap szépen fejlődik, nagyon sokba kerül, saját anyagi bajai így „nagyobbak mint valaha” 68 Szabó Dezső „nemzeti radikalizmusához” és hatástörténetéhez lásd Bognár Bulcsu: A népies irányzat a két háború között: Erdei Ferenc és a harmadik út képviselői. Bp. 2012. 53–105. 69 Ilyen az a Szabó Dezső-i alaptézis, miszerint a parasztság „az egyetlen jövőnk” (vö. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egyetlen út: a magyar paraszt. Bp. 1938.), illetve a területi autonómiák megjelenése a külpoli tikai koncepciókban. Vö. Bartha Ákos: „Organikus rend” az „önvédelmi övezet”-ben. Bajcsy-Zsilinszky Endre birodalmi regionalizmusa. Kommentár (2016) 3. sz. 68–85. Szabó vonatkozó Előörs-cikkeit idézi Kovács Dávid: Szabó Dezső nemzetszemlélete. A közösségi identitás változatai Szabó Dezső életművében. Máriabesnyő 2014. 91.,111. 70 Uo. 117–119. 71 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nemzeti radikalizmus. Bp. 143. 72 Ez Vigh Károly találó kifejezése. Vigh K. : Bajcsy-Zsilinszky i. m. 92. 73 Hóry András diplomatának jellemezte Kozma Miklós ekképp Bajcsy-Zsilinszkyt 1927 decemberében: „Bandi nem erre a világra való, zord puritán”. Idézi Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. I–II. Bp. 2000. I. 151. 74 Vö. Bartha Ákos: Egy lovagiatlan ügy. Bajcsy-Zsilinszky Endre és Szabó Dezső afférja(i). Új Néző pont 4. (2017) 3. sz. (megjelenés alatt)
