Századok – 2017

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész

A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG

652

ilyen bátor agrárpolitikától a revízió elsikkadását féltették, egy biológiai párhuzammal igyekezett megnyugtatni. Mint vallotta, minden „eleven és fejlődésre képes szervezet erősödni és terjeszkedni akar: növény, állat, ember, faj, nemzet.”

38

A párt nélküli politikus 1928 végén már hangoztatta a többmilliós parasztság érdekképviseletének a hiányát, a nagybirtokokat átoknak nevezte „mai méreteiben”, de ellenezte a földosztás oktobrista „fajankók” módjára történő „mechanikus” végrehajtását is. Ehelyett telepítést és „tisztességes állami kártalanítást” követelt a bankok és kartellek rovására. „A kisbirtok összefoghat a középbirtokkal, de nem foghat össze a nagybirtokkal”, lépett túl korábbi nézetein39

az „osztályfölötti célokkal induló egyetemes nacionalizmus” szellemében.40

Egy ideig a – diákko

rában külföldön tanulmányozott41

– szövetkezesítés gondolata is hangsúlyossá vált publicisztikájában.42

Ám a saját maga által koordinált tarpai gyümölcsszö

vetkezet hamvába holt kísérlete hamarosan óvatosabbá tette e téren.43

Szociális érzékenységét mutatja, hogy a szegedi tanyavilág elhagyatottjai érdekében a város polgármesteréhez fordult nyílt levelével 1930 őszén.44

Bajcsy-Zsilinszky szerint a „gazdasági válság mindenekfölött fogyasztási, másodsorban értékesítési és csak harmadsorban termelési válság”, a megoldás pedig a falvak, tanyák népének segítése. Ez alatt csakis az általa magyarnak tartott csoportokat értette, vagyis továbbra is időszerűnek tartotta az „ideszivárgott vadidegen emberszemét gyors és radikális kiseprését a csonka hazából”.

45

38 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre:

A

magyar agrárdemokrácia. Előörs, 1928. december 8. 1–3.

39 Zsilinszky a húszas évek első felében a kis- és nagybirtokos rétegről következetesen együtt beszélt, vagyis egy megszervezendő egységes érdekközösségként láttatta ekkor még az agráriumot. Vö. Bartha Ákos: Fajvédelem vidéken.

: Bajcsy-Zsilinszky Endre derecskei mandátuma (1922–1926). Vidéktörté

net 1. (2016) 1. sz. 189–228.

40 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre:

A

magyar agrárdemokrácia. Előörs, 1928. december 15. 1–4. Politikai publicisztikája ugyanakkor az önreflexív elemeket sem nélkülözte. „Sokszor elgondolkozom azon, vajon akkor is olyan szenvedélyes harcosa volnék az agrárdemokráciának, ha megvolna még az édesapám kétezer holdja, vagy megelégednék azzal, hogy híve legyek ennek a gondolatnak? Furcsa.” Uő:

Elképzelt párbeszéd az újesztendőben. Előörs, 1929. január 12. 1.

41 Vö. dániai tanulmányútján édesapjának írt levelével. (Koppenhága, 1907. ápr. 18.). Bajcsy-Zsilinszky levelezése. Vigh Károly összeállítása Lackó Mihály segítségével. (Gépelt másolatok.) MTA BTK TTI Könyvtár.

42 Vö. vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre:

Ki a Tisza vizét issza... Előörs, 1929. október 19. 1–2.; Uő:

Szövet

kezetek. Előörs, 1929. szeptember 14. 1–2. és Uő:

Nyílt levél Mayer János földművelésügyi miniszter

hez. Előörs, 1929. szeptember 28. 1–4.

43 A miniszteriális szinten támogatott kísérletet a bürokrácia malmai őrölték fel. vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egy meg nem alakult szövetkezet története. Előörs, 1929. november 16. 1–3. A

próbálkozás azonban nem halhatott el teljesen, amint azt Az Est rosszindulatú cikke jelzi négy hónappal később (Zsilinszky almásboltja. Az Est, 1930. március 14. 6.). A lap ennek kapcsán helyreigazító nyilatkozatot közölt. Helyreigazító nyilatkozat. Az Est, 1930. március 15. 8. 44 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre:

Nyílt levél Somogyi Szilveszterhez, Szeged polgármesteréhez. Előörs, 1930. október 4. 1–3.

45 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre:

Zsákutcában – gyorssegítség. Előörs, 1930. október 11. 1–2.