Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
BARTHA ÁKOS 653 Bajcsy-Zsilinszkynek újságírói stílusából és heves természetéből adódóan gyakorta meggyűlt a baja a törvénnyel. A legszövevényesebb húszas évekbeli ügye kétségkívül a Fábián Bélával folytatott lovagias affér volt 1925-ben,46 mely konfliktus során még a megfelelő fórumban sem tudtak megegyezni a felek nézeteltéréseik tisztázására.47 A Neues Pester Journal ellen 1925-ben „a nála nem szokatlan haza árulás vádját emelte”, de általában nem felperesként kellett megjelennie a bíróságokon.48 Rendőrségi információk szerint 1929 végén már több mint harminc per volt folyamatban az Előörs ellen. 49 A főszerkesztő ellen rágalmazásért indított pert a panamázással meggyanúsított Szterényi József báró, Álgya-Papp Sándor, Ángyán Béla, Szabóky Alajos államtitkárok és Vassel Károly nyugalmazott altábornagy, 50 de még – általa hazafiatlansággal vádolt – görög katolikus középiskolai hitoktató lelkészekkel is meggyűlt a baja.51 Ugyanakkor ifjabb Áchim L. András ellen ő maga indított pert – „enyhe ítéletet” kérve a bíróságtól –, mivel a parasztpolitikus fia Derecskén szórólapokkal kampányolt ellene. A debreceni törvényszék Áchimot bűnösnek mondta ki, ám az ítélet végrehajtását felfüggesztették. 52 Noha a régebbi szakirodalom szerint „a húszas évek vége és a harmincas évek eleje az a periódus Bajcsy-Zsilinszky életében, amikor már eltávolodott a fasiz mussal rokonszenvező ultranacionalista, fajvédő barátaitól”,53 ez az állítás aligha állja ki a forráskritika próbáját. Talpassy történetekkel illusztrálta, hogy „ez még az a korszak volt, amikor Zsilinszky környezetében ott lebzseltek a leáldozott fajvédő idők Bethlennel le nem paktált elemei”.54 Mindez természetesen nem zárja ki az újak, a fiatalok pezsdítő hatását, ráadásul mindkét csoport gyakorta 46 „Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselő a Szózat csütörtöki számában közreadott nyilatkozatában rágalmazónak nyilvánította Fábián Béla nemzetgyűlési képviselőt. Fábián megbízottai, Pakots József és Hajdú Marcell útján provokáltatta Zsilinszkyt, aki megbízottakul Eckhardt Tibort és Budaházy Miklóst nevezte meg.” Zsilinszky Endre és Fábián Béla lovagias ügye. 8 Órai Ujság, 1925. június 14. 2. A konfliktus az Országházban folytatódott. Vö. [Cím nélkül.] Világ, 1925. június 19. 4. és [Cím nélkül.] Népszava, 1925. június 19. 4. 47 A Fábián–Zsilinszky affér újabb hajtása. Pesti Napló, 1925. június 20. 6. 48 A Neues Pester Journal bűnvádi feljelentést tesz Zsilinszky képviselő ellen. Pesti Napló, 1925. március 4. 11. 49 Sebestény Sándor: A Bartha Miklós Társaság. 1925–1933. Bp. 1981. 208. 50 Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre sajtópörei. Budapesti Hirlap, 1929. november 14. 6. 51 Bajcsy-Zsilinszky Endre sajtópöre a táblán. Budapesti Hirlap, 1930. február 16. 14. Ebben az ügyben ötszáz pengő pénzbüntetéssel sújtották Bajcsy-Zsilinszkyt, ami az indoklás miatt érdekes. „Az ítélet megokolásában kifejezésre jut a táblának az a szándéka, hogy a vádlott egyéniségénél fogva hatásosabbnak tekinti a pénzbüntetést, mert vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki a haza körül szerzett érdeméi jutalmául vitézi rendfokozatot nyert, nem kívánja fogházba juttatni.” Uo. 52 Ismét elnapolták a Zsilinszky–Áchim-per tárgyalását. Békésmegyei Közlöny, 1928. január 27. 2. és A Zsilinszky–Áchim-per a debreceni törvényszéken. Békésmegyei Közlöny, 1928. február 25. 5. (Idézet: utóbbi.) 53 Vigh K . : Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai i. m. 22–23. 54 Talpassy T.: A holtak visszajárnak. i. m. 65.
