Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 646 szép hazugságokat és beidegzett frázisokat, meztelenre vetkőztetjük az egész mai magyar életet, lefényképezzük és megmutatjuk minden sebét, betegségét, tökéletlenségét, nyomorúságát, leleplezzük az új tőkés feudalizmust”.8 Ekképp, a kri tikai attitűdöt alighanem túlértékelve, rendszerellenes szabadcsapatként tartják számon – Féja Géza nyomán – a Bethlen István minisztere által fenntartott lapot egyes munkák. 9 Mindazonáltal az Előörs fogadtatása a konkurens lapok körében elég vegyes volt, értelemszerűen nem függetlenül az adott periodika ideológiai hovatartozásától. A konzervatív Budapesti Hirlap „új nacionalista hetilapként” írt róla, amely „a nemzeti társadalom egységbe szervezését, a magyar nép nehéz szociális helyzetének megvilágítását, az igazi magyar nacionalizmus eszmevilágának kiépítését ígéri”. 10 Jóval maliciózusabb volt a Népszava , amikor az Előörs egy fasiszta munkás-álszer vezetet „hazafias alapon” – vagyis nem marxista érveléssel – igyekezett leleplezni. 11 „Az egykori fajvédő vezér most szembefordult azzal a »keresztény-nemzeti kurzussal«, amelynek egyik megalapozója és támasza volt. Ennek az új – természetesen ismét csak »hazafias« – fajvédő politikának a szolgálatában aztán nemrég egy hetilapot is indított »Előörs« címen”12 – írták a néhány hónapja indított lapról. A Pesti Hirlap szerint a „vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre szerkesztésében megjelenő Előőrs című politikai hetilapot a gazdag és változatos tartalom teszi érdekessé”. 13 Érdemes áttekinteni, milyen célokért szállt síkra az alapító-főszerkesztő a már érintett témákon túlmenően. Vigh Károly szerint „az Előörs-korszakot úgy jellemezhetjük Bajcsy-Zsilinszky életében, mint az átmenet periódusát melynek során előbb még szélsőjobboldali nézetei vannak túlsúlyban, de később – ha ellentmondásos formában is – elindul bal felé, egy demokratikus ellenzéki politika felé.” 14 Egy másik – 2009-ben született – elemzés szerint „1928–1931 között szakított a fajvédelemmel és alakította a nemzeti radikális programját, amely a magyarság 8 Felhívás az Előörs Lapkiadó R.-T. részvényeinek jegyzésére. Előörs, 1928. október 14. 17. 9 Vigh Károly írásai mellett (hatása miatt) Borbándi Gyula könyvét kell kiemelnünk. Borbándi szerint az Előörsöt „a hajdani fajvédőből a demokratikus ellenzék egyik hangadójává vált politikus” alapította. Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék. Bp. 1989. 123. 10 A beszámoló felsorolja az állandó munkatársakat is: Antal István, Bodor Aladár, Eckhardt Tibor, Kádár Lehel, Lendvai István, Milotay István, Oláh György, Papp Viktor és Pethő Sándor. Uj politikai hetilap. Budapesti Hirlap, 1928. március 4. 15. 11 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Miért nincs nemzeti munkásmozgalom? II. Előörs, 1928, június 24. 1–4. A Népszava csipkelődése ellenére Bajcsy-Zsilinszky konklúziója figyelemreméltó: amíg nincsen komoly nemzeti alapú munkásszervezet, „egyenesen lelkiismeretlenség a munkásságot csábítani a szociáldemokrata szervezetekből való kilépésre.” Uo. 4. Vö. továbbá vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Miért nincs nemzeti munkásmozgalom? I. Előörs, 1928. június 17. 1–2. 12 Az ugynevezett nemzeti munkásmozgalom – bírálata hazafias alapon. Népszava, 1928. július 1. 15. 13 Előörs. Pesti Hirlap, 1929. január 12. 16. 14 Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. Bp. 1979. 35. Vö. Uő: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikája. Bp. 2002. 51.
