Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gyöngyössy Márton: II. Lajos legendás alkincstartója, Szerencsés Imre és a moneta nova
GYÖNGYÖSSY MÁRTON 625 4. táblázat A magyarországi moneta nova denárok és verdéik Év Besztercebánya Buda Eszék Kassa Körmöcbánya Nagybánya Nagyszeben Pozsony Visegrád Zágráb 1521 257 258-1 258-2 1522 258-1 258-3 258-2 1523 258-11 258-1 258-2 258-22 258-5 258-6 258-7 1524 258-11 258-1 258-27 258-3 258-4 258-2 258-22 258-29 258-30 258-5 258-33 258-34 258-7 258-23 258-8 258-35 258-9 258-10 1525 258-11 258-1 258-3 258-2 258-22 258-24 258-28 258-29 258-30 258-5 258-8 258-35 258-9 258-10 Forrás: Mzz. A pénzreform „sikere” „Sehol másutt nem verhetnek pénzt, csak ahol a Fuggerek akarják, és sem Budán, sem másutt nem adhat el akárki ezüstöt és aranyat, csak a zsidók és azok, akik maguknak a Fuggereknek adják el.” (Egy névtelen előkelő Várdai Ferenc erdélyi püspökhöz írt leveléből, 1524) 57 A közelmúltban C. Tóth Norbert azt az álláspontját fejtette ki, hogy az 1521 nyarán elhatározott pénzreform első éveiben – 1522-ben és 1523-ban – sikeres volt, mert lélegzetvételhez juttatta az államkincstárt, de a későbbiekben valószínűleg már hátrányosan hatott az ország pénzügyi helyzetére. Állításait jórészt az 1522. évi adóbevételek (lucrum camere, contributio, subsidium) vizsgálatára építi, mondván a rendi kincstartói intézmény jól működött, mivel a négy országos (rendi) kincstartónak rekord mértékű adóbevételt sikerült elérnie. A számadásokban forintban és denárban közölt adatsorok nominálisan ezt valóban alá is támasztják, azonban C. Tóth Norbert adós maradt annak részletes kifejtésével, 57 Egy névtelen, előkelő levélíró politikai eseményekről tudósítja Várdai Ferenc erdélyi püspököt (Pozsony, 1524. jan. 8.): MZSO V/1. 146. (Nr. 298.). Lásd még Simon Zs.: A zágrábi pénzverde i. m. 443. 44. jegyz.
