Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gyöngyössy Márton: II. Lajos legendás alkincstartója, Szerencsés Imre és a moneta nova
II. LAJOS LEGENDÁS ALKINCSTARTÓJA, SZERENCSÉS IMRE ÉS A MONETA NOVA 622 1521. július 21.: II. Lajos rendelkezik arról, hogy Körmöcbányáról pénzverők menjenek Budára, megfelelő szerszámokkal felszerelve. 45 1521. július 29. – augusztus 1.: Budára ezüstöt hordanak pénzverés céljára. 46 1521. augusztus 22.: II. Lajos Tolnán kelt levelében arról tájékoztatja az alsómagyarországi bányavárosokat, hogy új pénz veréséről határozott, ezért felszólítja őket, hogy minden ezüstöt adjanak át Thurzó Elek körmöci kamaraispánnak, aki abból új pénzt fog veretni. Thurzó Elek szerepére utal a szöveg megfogalmazása: Thurzó „jóllehet akarata ellenére” (licet invito) felel az új pénz veréséért. 47 Ugyanaznap kelt egy másik királyi oklevél is, amelyben II. Lajos azt parancsolja meg, hogy engedjék meg Thurzó embereinek az erdőkben az új pénz veréséhez szükséges szén égetését. 48 1521. szeptember 1.: II. Lajos Tolnán kelt levelében arról tájékoztatja az alsó-magyarországi bányavárosokat, hogy Thurzó Elek körmöci kamaraispán által új pénz verését határozta el. Az ezüstöt az új pénzért is ugyanolyan áron kell beváltani. Az új pénz kevéssel könnyebb lesz, mint a régi, de értéke nem lesz kevesebb. 49 1521. szeptember 6.: Szatmári György pécsi püspök Tolnán kelt levelében tájékoztatja Kassa városát, hogy a király megengedte nekik a pénzverést, de annak hasznát a királynak kell megfizetniük. 50 1521. szeptember 7.: II. Lajos Tolnán kelt levelében értesíti Kassa városát, miszerint kérésükre megparancsolta Thurzó Eleknek, hogy küldjön pénzverőket hozzájuk. 51 45 Péch A.: Alsó Magyarország i. m. 107.; Ernyey J.: Kísérletek i. m. 113.; Huszár L.: A budai pénzverés i. m. 106.; Thurzó Elek már július 16-án arra kérte az alsó-magyarországi bányavárosokat, hogy a Budára menő körmöci pénzverőknek szükséges járműveket bocsássák rendelkezésére. Lásd Ratkoš, P.: Die Entwertung der ungarischen Kleinmünze i. m. 34.; Simon Zs.: A zágrábi pénzverde i. m. 436. 46 A Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságának oklevél-másolatai i. m. 263. (Nr. 1148.); Huszár L.: A budai pénzverés i. m. 106. Hermann Zsuzsanna szerint a budai pénzverdét 1521 júliusában egyenesen azért indították újra, hogy a Bakócz Tamás hagyatékában talált nagy mennyiségű ezüstöt pénzzé verjék (Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 313.). Az ezüst értékét 600–700 ezer forintra becsülték. Lásd Ratkoš, P.: Die Entwertung der ungarischen Kleinmünze i. m. 34. 47 Huszár L.: A budai pénzverés i. m. 106.; Uő: A középkori magyar pénztörténet i. m. 77.; Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 312.; Simon Zs.: A zágrábi pénzverde i. m. 435. Az oklevél teljes szövege Uo. 435. 9. jegyz. 48 Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 312.; Simon Zs.: A zágrábi pénzverde i. m. 435. Az oklevél teljes szövege Uo. 435. 10. jegyz. 49 Huszár L.: A középkori magyar pénztörténet i. m. 77.; Ratkoš, P.: Die Entwertung der ungarischen Kleinmünze i. m. 37.; Simon Zs.: A zágrábi pénzverde i. m. 436. Az oklevél teljes szövege uo. 436. 11. jegyz. 50 Huszár L.: A középkori magyar pénztörténet i. m. 77.; Ratkoš, P.: Die Entwertung der ungarischen Kleinmünze i. m. 35.; Simon Zs.: A zágrábi pénzverde i. m. 437. Az oklevél szövegét lásd Pohl, A.: Die Münzstätte Kaschau i. m. 46–47. 51 Huszár L.: A középkori magyar pénztörténet i. m. 77.; Simon Zs.: A zágrábi pénzverde i. m. 437. Az oklevél szövegét lásd Pohl, A.: Die Münzstätte Kaschau i. m. 47.
