Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái I. rész
MOLNÁR PÉTER 581 francia hatások úttörő szerepet játszó kutatója szerint ez a városnév a legkorábbi magyarországi forrásban fennmaradt francia szó.) Maga Szűcs Jenő alapvetően Henri Lemaître 1914-es rövid tanulmányának példatárát vonta be a kérdés vizsgálatába. 29 Igaz, hogy nagy Kézai-tanulmányában a francia források közül először észak-francia bailliage -okban működő királyi enquêteur-réformateur -ök által 1315-től 1318-ig tartó körútjukon kiadott jobbágyfelszabadító oklevelek azonos szövegű arengá ját idézi – ezeket pedig nyilván Marc Bloch általa hivatkozott doktori értekezéséből ismerte meg.30 E szövegek érvelése azonban nem okvetlenül állítható párhuzam ba Kézai elméletével. Az areng á ban arról esik szó, hogy „övéik” (nyilván őseik) gonosztettei miatt sok „népbeli” a szolgaság különböző állapotaiba került.31 Szűcs Jenő szerint: „Mint már Marc Bloch rámutatott, ez az általánosító érvényű indoklás éppen a maga szűkszavú összevontságában azt jelzi, hogy a ’gonosztett’ (e ’történeti’ bűn) mibenléte köztudott kellett, hogy legyen, nem szorult bővebb magyarázatra.”32 Az érvelésben van logika, kár hogy a korszakos jelentőségű francia történész Szűcs Jenő által hivatkozott oldalain nem ez olvasható. Ott éppenséggel arról esik szó, hogy ez a „nem tudjuk miféle homályos vétek (on ne sait quel obscur délit )” csak „a szolgai állapot homályos eredetére (les vagues origines de la condition servile )” utal, melyről – mint azt Marc Bloch kevéssel előbb írja – „[a] jogászok és az irodalmárok szórakozásukban többé-kevésbé ötletes hipotéziseket alkottak (Les juristes et les littérateurs se plaisaient à construire là-dessus des hypothèses plus ou moins ingénieuses, [...])”.33 Marc Bloch tehát egyáltalán nem látott koherens elméletet a természe tes szabadság elvesztésén sopánkodó 13–14. századi francia szövegek mögött – ám 29 Henri Lemaître: Le refus de service d’ost et l’origine du servage. Bibliothèque de l’École des Chartes 75. (1914) 231–238. E tanulmányt Szűcs Jenő már akkor ismerte, amikor elsőként vetette fel, hogy a szolgaság keletkezésének Kézai művében szereplő magyarázata francia forrásra vezethető vissza (Szűcs J.: Lovagság i. m. 408.), Lemaître írására azonban csak későbbi, jegyzetelt szövegeiben hivatkozik: Uő: „Nemzetiség” i. m. 279. 68. jegyz.; Uő: Társadalomelmélet i. m. 521–522. 50–51., 54. jegyz. Alább vizsgáljuk meg, hogy Szűcs Jenő miként használta fel Lemaître, Marc Bloch és François Olivier-Martin általa idézett megjegyzéseit. Meglepő, hogy Szűcs Jenő szintén hivatkozott J. S. T. Miller tanulmányára, hiszen az amerikai kutató sommás Beaumanoir-rezüméje kevésbé pontos, mint Szűcs Jenő tanulmányának hasonló része. Lásd J. S. T. Miller: The Position of the King in Bracton and Beaumanoir. Speculum 31. (1956) 288–289. Rejtély, hogy miért került be a nagy Kézai-tanulmány apparátusába Gaines Post tanulmánykötetének Szűcs Jenő által megjelölt néhány oldala. Gaines Post: Studies in Medieval Legal Thought. Public Law and the State, 1100–1322. Princeton 1964. 368–369. Post ugyanis itt Beaumanoirra, illetve a szolgaság kérdésére nem tér ki (a francia bailli művét más vonatko zásban futólag említi: uo. 22., 145.). 30 Szűcs J.: Társadalomelmélet i. m. 429. Vö. Marc Bloch: Rois et serfs. Un chapitre d’histoire Capétienne. Paris 1920. 132–133. (az arenga szövege) és 151–152. (az értékelés Szűcs Jenő által használt része). 31 Bloch, M.: Rois et serfs i. m. 132. par les mesfaits de leurs predecesseurs moult de personnes de vostre commun pueple [sic!] soient encheues en lyars de servitudes e de divers condicions. 32 Szűcs J.: Társadalomelmélet i. m. 429. 33 Bloch, M.: Rois et serfs i. m. 152. (az első két részlet) és 151. (a harmadik idézet). Szűcs J.: Társada lomelmélet i. m. 521. 50. jegyz. állítását alátámasztandó itt Bloch kötetének következő oldalaira hivatkozik: 132., 142–152.
