Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái I. rész
A MAGYAR JOBBÁGYOK EREDETE KÉZAI SIMON SZERINT 580 Mindezek mellett Szűcs Jenő is részben a Gerics József által a vizsgált kérdésben kijelölt úton haladt tovább, amikor nagy Kézai-tanulmányában vizsgálatait kiterjesztette a justinianusi Institutiones ről a Corpus Iuris Civilis egészére, mely számos szöveghelyét – a középkori oktatási szokásoknak megfelelően – Accursius glossa or dinariájával együtt tanulmányozta. 25 Munkája nyomán lényegesen jobban rajzoló dik ki Kézai szóban forgó elképzelésének eszmei háttere, ráadásul ő mutatott rá arra is, hogy a „szuverén” populus Hungaricus hadba hívó edictum át megtagadókra érvé nyes lex Scitica inspirálója a lex Iulia majestatis ( Dig . 48.4.1.1 és Institutiones 4.18.3) lehetett, mely érvényes volt az ok nélkül hadba nem vonulókra, illetve a dezertőrökre is, és amelynek megszegőire a bírónak kifejezetten a judicia capitalia három bün tetésneme közül kellett az adott személy rangjának megfelelően választania. 26 A „francia szál” megjelenése: Szűcs Jenő nagy Kézai-tanulmányának értékelése 27 A szolgaság eredetének Kézai-féle magyarázatát elemezve tehát Szűcs Jenő érdemben továbbfejlesztette a római jogi szövegkapcsolatok már az ő nagy Kézaitanulmánya előtt megkezdett vizsgálatát. Emellett azonban – és éppen ez lesz a jelen tanulmány fő tárgya – új utat is nyitott a kérdés kutatásában, amikor feltárta Simon mester elméletének néhány francia párhuzamát, és azok nyomán egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a IV. László „hű klerikusának” művében olvasható elképzelés kifejezetten francia eredetű. Szűcs Jenő előtt Kézai Simon francia ismereteire csak Eckhardt Sándor hozott fel adatokat – egy sor földrajzi név ismeretére mutatva rá, melyek közül az egyik (Chalon ) egyenesen franciául sze repel a latin nyelvű gestá ban. 28 (Mint ismeretes, a magyar műveltségre gyakorolt Erről, valamint az utóbbi kutató – kimondatlanul – Gerics József ellenében később megfogalmazott ötletéről lásd a II. Függeléket. 25 Szűcs J.: Társadalomelmélet i. m. 434–441., 522–526. oldalakon a 63–66., 68–70., 77–83., 85– 86., 88–93. jegyz. 26 Uo. 440–441., 526. oldalakon a 90–91., 93. jegyz. 27 Szűcs Jenő Kézai Simon burgundiai átutazását feltételező elképzelését alább bírálom: lásd a II. közleményben. 28 Eckhardt S.: A pannóniai i. m. 621–623. Vö. Györffy Gy.: Krónikáink i. m. 178. (Ezeket az adatokat is Ákos mesterre értelmezte.) Erdélyi László szerint „Anonymus és Kézai egyformán ismeri a városok, Párizs, Bologna communitas ait, s a városok, egyetemek autonómiájában a rector bírói hatáskörét...” Erdélyi László: Krónikáink atyja Kézai. Szeged 1933. 10. Mivel a középkori Párizs önkormányzata köztudottan igen szűk körű volt, esetében legfeljebb az egyetemi autonómia intézményeire gondolhatott a szerző, akinek későbbi kötetében már csak az itáliai és dalmát városköztársaságok communitas ai, kapitányai és rector ai jelennek meg Simon mester hunn [sic] „alkotmánytanának” inspirálójaként. Uő : Krónikáink kritikai ismertetése. Tiszteleti tagsága székfoglalójául bemutatja a győri Kisfaludy Irodalmi Körben. Szeged 1943. 22., 24.
