Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Deák Ágnes: Dessewffy Emil újfajta közvetítő szerepben – 1860–1861
DEÁK ÁGNES 569 tanács jogköréhez tartozik, annak alapján azután az újoncozást az országgyűlések rendelhetnék el, amivel a hadügyek kicsiny szeletét igyekezett besorolni az országos ügyek közé, a magyar országgyűlés adómegszavazási joga mellett az újoncmegszavazási jogot is átmentve a rendi közjogból.65 Sőt azt is felvetette, hogy a nyomorék és támogatásra szoruló volt honvédek egy része vizsgálat után visz szakaphatná rangját, s ahhoz mért nyugdíjat folyósíthatnának számukra.66 Nem valószínű, hogy e javaslatot bárki is szóba merte volna hozni az uralkodó előtt. Az országgyűlés feliratára adandó válaszleirat megszületése előtt kifejezetten pozitív forgatókönyvet vázolt fel Dessewffy: minél előbb érkezzenek meg az erdélyi képviselők, azokat már jó előre Kolozsvárott meg kell nyerni a felirat ügyének, azzal kisebbségbe szorítani a határozati pártiakat. Ha az uralkodó elfogadja az 1848-as törvényes alapot kiindulópontnak, jöhet a „junctim”, azaz a felelős kormány kinevezése és az államjogi rendezés együttese. A nehézség abban áll, hogy Deákék követelik a minisztérium azonnali kinevezését, de szerinte, ha az uralkodó Budára jönne, az ellensúlyozhatná ezt, lépjen közvetlenül kapcsolatba az országgyűléssel. A hadsereg és a külügyek maradhatnának az uralkodó kezében, a birodalmi és országos pénzügyek szétválasztásával (az előbbiekbe az udvartartás, a hadsereg és a diplomácia költségei tartoznának) megnyílna az út a megegyezés felé. Ha évente kétszer néhány hétre az uralkodó Budára jönne, megszűnne az egész lárma. Ghyczy Kálmán visszaemlékezése szerint már egyenesen az alakítandó magyar minisztérium tárcáinak elosztása foglalkoztatta.67 Nem tudjuk, valóban ilyen könnyen áthidalhatónak tartotta-e a politikai szakadékot az uralkodó és a magyar liberális elit közjogi elképzelései között, avagy agitatív célokból igyekezett azt kisebbíteni. Mindenesetre most is a szokott drámai módon értékelte a szituációt: „Ha a tranzakció ezen az országgyűlésen nem történik meg, örökre lehetetlenné válik” – jelentette ki már április végén, majd június végén, júliusban is nyomatékosította: az általa ajánlott útról letérve nincs visszafelé megállás egészen a Haynau-féle katonai diktatúráig, ami persze ugyanúgy nem hoz majd megoldást. 68 Július 9–12. között a korona magyar tanácsosai tárgyaltak arról, milyen leirati javaslatot terjesszenek a minisztertanács és az uralkodó elé. Dessewffy saját indítványt készített, mely egyáltalán nem említette sem az októberi diplomát, sem a februári pátenst, egyedül a pragmatica sanctiót minősítve alaptörvénynek. Javasolta, hogy az uralkodó jelentse ki: „az ország alkotmányos önállóságát és 65 Dessewffy levele Apponyihoz. Pest, 1861. júl. 11. (német nyelvű) MNL OL P 90 5/d. 66 Vay levele Szőgyényhez. Golop, 1861. máj. 31. lásd Idősb Szőgyény-Marich László i. m. 332. 67 Dessewffy levele Apponyihoz, Andrássy Györgyhöz, Vayhoz és Szőgyényhez. Pest, 1861. júl. 9. MNL OL P 90 5/d.; Ghyczy visszaemlékezését lásd Deák Ferencz beszédei III. 136–138. 68 Dessewffy levele Szécsenhez. Pest, 1861. ápr. 21. (német nyelvű), jún. 26. MNL OL P 90 5/d.
