Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Deák Ágnes: Dessewffy Emil újfajta közvetítő szerepben – 1860–1861
DESSEWFFY EMIL ÚJFAJTA KÖZVETÍTŐ SZEREPBEN – 1860–1861 566 határozottan ragaszkodnak azokhoz. De nem csukhatom be szemem a valóság előtt. Nincs olyan földi erő, mely képes lenne elméletben igazolni ezeket az eszmé ket, míg gyakorlati téren egészen természetes úton ahhoz jutunk el” 55 – összegezte álláspontját július közepén. Ehhez azonban Dessewffynek át kellett lépnie saját árnyékát, s ez persze nem ment egyik napról a másikra. 1860 őszén álláspontja a területi integritás helyreállítása kérdésében állt legközelebb a liberálisok felfogásához, bár szeptemberi programja erről kifejezetten nem szólt, de összesen két kancellári posztról beszélt (egy magyar kancellárról és egy kancellárról a birodalom többi tartománya számára), ami látensen a magyar korona országainak egy államjogi egységként való kezelésére vallott. Egy 1860. november elején kelt levelében már kifejezetten azzal számolt, hogy a horvát és az erdélyi, valamint a magyarországi országgyűlés követeli majd az uniót, s ennek nyomán helyreáll a területi egység. 56 A második lépést az 1848. évi választójogi törvény alkalmazásának politikai kényszerűségként való elfogadása jelentette 1860 decemberében, pedig egy november eleji levelében még határozottan csak annak hiányait hangsúlyozta. Decembert követően azonban kitartott az elfogadás mellett, amikor 1861 januárjában elterjedt a szóbeszéd, hogy az uralkodó mégis oktrojálni fog választójogi szabályozást, ami ugyan az 1848-as paragrafusokra épül, de kihagyja belőlük azt, amely a választhatóságot magyar nyelvtudáshoz kötötte. Dessewffy bírálta ezt mint feleslegest, hiszen a választásokon úgy sem merik majd alkalmazni a korlátozást, az országgyűlés pedig egészen biztosan maga fogja indítványozni annak módosítását. 57 Az áprilisi törvények érvényének általános elismerését a politikai körülményekhez való kényszerű alkalmazkodás jegyében, „garantiák” mellett a rendelkezésre álló források szerint a konzervatív vezető férfiak közül először Szőgyény vetette fel 1861. január végén, mégpedig egyenesen az uralkodó előtt – persze 55 Dessewffy Emil levele „Lieber Alter” megszólítással [Szécsenhez]. Pest, 1861. júl. 13. (német nyelvű) MNL OL P 90 5/d. 56 Dessewffy levele Szécsenhez. Szentmihály, 1860. nov. 2. MNL OL P 90 5/d. Vö. Berzeviczy A.: Az absolutismus kora i. m. 285.; Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 150.; A területi integritás helyreállításáról 1861 nyarán lásd Dessewffy levele „Lieber Alter” megszólítással [Szécsenhez]. Pest, 1861. júl. 13. MNL OL P 90 5/d.; Sennyey 1860. december elején szintén így látta (Sennyey levele Dessewffyhez, Buda, 1860. dec. 6. MNL OL P 90 5/e.), ahogy Apponyi is 1861 májusában (Apponyi levele Vayhoz. Pest, 1861. máj. 16. Lásd Emléklapok i. m. 413.). 57 Dessewffy levelei Szécsenhez. Szentmihály, 1860. nov. 2. és Pest, 1861. jan. 9. MNL OL P 90 5/d. Persze ez nem volt egyedi álláspont a konzervatív táboron belül. Szőgyény szerint a későbbi magyar kancellár, Zichy Hermann gróf már 1860 tavaszán azt fejtegette, hogy csak egy az 1848-i törvény alapján összehívott országgyűlés segíthet a politikai válság megoldásában. Idősb Szőgyény-Marich László i. m. 36.
