Századok – 2017

2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Deák Ágnes: Dessewffy Emil újfajta közvetítő szerepben – 1860–1861

DESSEWFFY EMIL ÚJFAJTA KÖZVETÍTŐ SZEREPBEN – 1860–1861 562 tanácskozunk, s csak odáig jutánk, hogy mindnyájan kimondánk, miszerint Október 20 ának vezéreszméjét még most is fenntartjuk, s annak lehető keresz­tülvitelére mindennemű szellemi eszközök használását ajánljuk; az e részben folytatandó országgyűlési tractatusnak a legszélsőbb határokat hagyván nyit­va.” Március 18-án újra arra kéri Dessewffyt, fejtse ki nézeteit az országgyűlés megnyitása alkalmával tartandó királyi trónbeszédre vonatkozóan. Nem maradt nyoma Dessewffy válaszának, tehát nem tudjuk, végül közvetve volt-e része a bizottsági javaslat kidolgozásában, vagy sem, de az valóban igyekezett a lehető legtágabb teret engedni a közjogi kérdések megvitatásának, elkerülni, hogy az októberi diplomát és még inkább a februári pátenst változtathatatlan kiindu­lópontnak nyilvánítsák, s a hivatalban lévők állásukat e javaslat elfogadásához kötötték. Sikerült elérniük, hogy a királyi megnyitóbeszéd csak az októberi dip­lomát említse, s kijelentse, hogy az a közös ügyek intézésének keretét meghatá­rozta, de ezen viszonyok rendezését „Magyarország alkotmányos belállapotával összhangzásba” kell hozni, ami nyitva hagyta az esetleges módosítások irányát (miközben az uralkodó Apponyihoz mint az országgyűléshez kiküldött királyi biztoshoz intézett utasítása egyértelműen fogalmazott: az ország alkotmányos ál­lapotát az októberi diploma határozataival kell összeegyeztetni, s ez az irat felszó­lított a februári pátens alapján követküldésre a birodalmi tanácsba). 41 Eközben Dessewffy már más módon készült az országgyűlésre. Pozsony vá­rosában viszonylag szoros küzdelemben választatta magát képviselőnek, hogy az alsótáblán részt vehessen. Választóihoz intézett beszédében nem hirdetett külön programot, mint írta, tudja, hogy választói nem arisztokratát, nem demokratát, s „nem tulbuzgó és dühös magyart” akartak választani, s ő ezeknek szellemiségét tekintve megfelel. Az ország sarkalatos jogai kapcsán az 1790. évi X. törvény­cikk mellett megemlítette az 1848-as törvényeket is, de homályban hagyta, hogy azokból pontosan mit tekint irányadónak. Leginkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar közjog régi sarkalatos elve, hogy „a Fejedelem a magyar ügyeket, magyar tanácsosai segélyével és azok által kormányozza és tárgyalja, és hogy ezek az or­szággyülésnek felelősséggel tartoznak [...]”. Ugyanakkor hangsúlyozta a széles ta­lajra fektetett municipális rendszer fontosságát – amit a felelős kormányzatra irá­nyuló politikai követelések legjobb ellensúlyának tekintettek a konzervatívok. 42 41 Ferenc József irata Vayhoz. Bécs, 1861. márc. 6. Lásd Emléklapok i. m. 394.; Szőgyény levelei Dessewffyhez. [1861.] márc. 11., márc. 18. (magyar nyelvűek) MNL OL P 90 5/e.; a konferencia működéséről és javaslatairól, a királyi megnyitó beszédről lásd Idősb Szőgyény-Marich László i. m. 276–288.; Deák Ferencz beszédei. Kiadja Kónyi Manó. 2. kiadás. III. Bp. 1903. (a továbbiakban: Deák Ferencz beszédei III.) 3–15., 19–22., idézet: 20.; Berzeviczy A.: Az absolutismus kora i. m. 215– 216.; Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 420. 42 Dessewffyt háromszázegynehány szavazattal 23 szavazattöbbséggel választották meg. Pesti Napló, 1861. március 20. (esti kiadás); Gróf Dessewffy Emil beszéde választóihoz. Uo. 1861. március 27.;

Next

/
Thumbnails
Contents