Századok – 2017

2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Deák Ágnes: Dessewffy Emil újfajta közvetítő szerepben – 1860–1861

DESSEWFFY EMIL ÚJFAJTA KÖZVETÍTŐ SZEREPBEN – 1860–1861

562

tanácskozunk, s csak odáig jutánk, hogy mindnyájan kimondánk, miszerint Október 20

ának vezéreszméjét még most is fenntartjuk, s annak lehető keresztülvitelére mindennemű szellemi eszközök használását ajánljuk; az e részben folytatandó országgyűlési tractatusnak a legszélsőbb határokat hagyván nyitva.” Március 18-án újra arra kéri Dessewffyt, fejtse ki nézeteit az országgyűlés megnyitása alkalmával tartandó királyi trónbeszédre vonatkozóan. Nem maradt nyoma Dessewffy válaszának, tehát nem tudjuk, végül közvetve volt-e része a bizottsági javaslat kidolgozásában, vagy sem, de az valóban igyekezett a lehető legtágabb teret engedni a közjogi kérdések megvitatásának, elkerülni, hogy az októberi diplomát és még inkább a februári pátenst változtathatatlan kiindulópontnak nyilvánítsák, s a hivatalban lévők állásukat e javaslat elfogadásához kötötték. Sikerült elérniük, hogy a királyi megnyitóbeszéd csak az októberi diplomát említse, s kijelentse, hogy az a közös ügyek intézésének keretét meghatározta, de ezen viszonyok rendezését „Magyarország alkotmányos belállapotával összhangzásba” kell hozni, ami nyitva hagyta az esetleges módosítások irányát (miközben az uralkodó Apponyihoz mint az országgyűléshez kiküldött királyi biztoshoz intézett utasítása egyértelműen fogalmazott: az ország alkotmányos állapotát az októberi diploma határozataival kell összeegyeztetni, s ez az irat felszólított a februári pátens alapján követküldésre a birodalmi tanácsba).

41 Eközben Dessewffy már más módon készült az országgyűlésre. Pozsony városában viszonylag szoros küzdelemben választatta magát képviselőnek, hogy az alsótáblán részt vehessen. Választóihoz intézett beszédében nem hirdetett külön programot, mint írta, tudja, hogy választói nem arisztokratát, nem demokratát, s „nem tulbuzgó és dühös magyart” akartak választani, s ő ezeknek szellemiségét tekintve megfelel. Az ország sarkalatos jogai kapcsán az 1790. évi X. törvénycikk mellett megemlítette az 1848-as törvényeket is, de homályban hagyta, hogy azokból pontosan mit tekint irányadónak. Leginkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar közjog régi sarkalatos elve, hogy „a Fejedelem a magyar ügyeket, magyar tanácsosai segélyével és azok által kormányozza és tárgyalja, és hogy ezek az országgyülésnek felelősséggel tartoznak [...]”. Ugyanakkor hangsúlyozta a széles talajra fektetett municipális rendszer fontosságát – amit a felelős kormányzatra irányuló politikai követelések legjobb ellensúlyának tekintettek a konzervatívok.

42

41 Ferenc József irata Vayhoz. Bécs, 1861. márc. 6. Lásd Emléklapok i. m. 394.; Szőgyény levelei Dessewffyhez. [1861.] márc. 11., márc. 18. (magyar nyelvűek) MNL OL P 90 5/e.; a konferencia működéséről és javaslatairól, a királyi megnyitó beszédről lásd Idősb Szőgyény-Marich László i. m. 276–288.; Deák Ferencz beszédei. Kiadja Kónyi Manó. 2. kiadás. III. Bp. 1903. (a továbbiakban: Deák Ferencz beszédei III.) 3–15., 19–22., idézet: 20.; Berzeviczy A.:

Az

absolutismus kora i. m. 215–

216.; Szabad Gy.:

Forradalom és kiegyezés i. m. 420.

42 Dessewffyt háromszázegynehány szavazattal 23 szavazattöbbséggel választották meg. Pesti Napló, 1861. március 20. (esti kiadás); Gróf Dessewffy Emil beszéde választóihoz. Uo. 1861. március 27.;