Századok – 2017

2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Deák Ágnes: Dessewffy Emil újfajta közvetítő szerepben – 1860–1861

DEÁK ÁGNES 563 Új szerep, régi feladatok Az előzetes várakozások szerint Dessewffy volt hivatva az országgyűlésen a kon­zervatív képviselők irányítására. Lónyay március végén már feljegyezte: „Azt mondják, hogy Desewffy Emil és Ürményi Józsi lennének a kormánypárt szó­szólói közt.”43 A későbbi tudósítások azonban mást mutattak. A magyar politikai emigráció „sajtófelelősét”, Jósika Miklós bárót Pestről tájékoztató Károlyi Sándor gróf a konzervatívok országgyűlési vezérének egyértelműen Ürményi Józsefet tekintette, s bár az országgyűlés első heteiben még fel-felbukkan leveleiben Dessewffy neve, azután teljesen eltűnt.44 Kecskeméthy Aurél országgyűlési arc ­képkarcolataiban szintén alig jutott hely Dessewffy számára – nem véletlenül. 45 Az első hetekben folyó igazolási eljárásokban Dessewffy láthatóan még aktívan részt vett, javasolta például, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el egy verifiká­ciós szabályzatot, de követtársai nem támogatták. Másrészt a titkos szavazással megválasztott győri képviselő ügyében nyilvánított véleményt. Az első felirat ál­talános vitájában viszont egyáltalán nem szólalt fel, bár június 5-én természetesen jelen volt a nyilvános szavazáson, s a felirat mellett szavazott, majd a módosító javaslatok ellenében is Deák eredeti felirati javaslatát támogatta a részletes vitá­ban, s két ügyrendi kérdést érintő kisebb hozzászólást tett. Június végét követően viszont egyáltalán nem lehetett hangját hallani az ülésteremben,46 pedig alaposan felkészült a parlamenti csatározásokra (tanulmányozta például a megyék utasí­tásait), s nem volt rossz szónok.47 Lónyay szerint legfontosabb funkciója az volt, hogy ő elnökölt „a jelen országgyűlés teendőiről hozandó határozat szerkesztésével Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 422.; Beszédéről lásd még Dessewffy levele Szécsenhez. 1861. márc. 24. MNL OL P 90 5/d., Szécsen levele Dessewffyhez, péntek [1861. márc. vége] Uo. 5/e. (Az arisztokráciához való kritikus viszonyulása a reformkortól kezdve Dessewffy politikai identitásá­nak egyik lényeges eleme. Vö. Dénes I. Z.: Közüggyé emelt i. m. 113–114.) 43 „Pest, 20. Márc[ius] [1]861.” Lónyay Menyhért naplója i. m. 165.; Az emigráns Jósika Miklós báró is úgy tudta április elején: „Dessewffy parancsnoksága alatt 40, legfeljebb 50 »ókonzervatív és pecso­vics«” van az országgyűlésen. Jósika Kossuthhoz írt levelét (1861. ápr. 3.) idézi Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 438. 44 Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben (Gróf Károlyi Sándor levelei báró Jósika Miklós ­hoz). Levéltári Közlemények 54. (1983) 1–2. sz. 212. 45 Országgyülési árny- és fényképek. Rajzolta Kákay Aranyos. Pest 1861. 52. 46 Az 1861-ik év April 2-án Pesten egybegyült országgyülés képviselőházának napója. Szerk. Hajnik Károly. I–II. Pest 1861. I. 30–31., 36., II. 53., 140., 196–197., 206. Lásd még Dessewffy levele Pom­péry Jánoshoz. 1861. ápr. 24. OSZK Kt. Levelestár; „Országgyülés. A nemzeti képviselők IX. ülése ápril 28-kán.” Magyarország, 1861. április 24. ; Vö. Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 444. 47 Dessewffy feljegyzése „Utasítások quod új Rendszer” címmel, dátum nélkül. MNL OL P 90 5. té­tel: Dessewffy Emil politikai iratai 1845–1862. Lónyay Menyhért közvetve megörökítette Dessewffy szónoki modorát, Ghyczy Kálmán egyik beszéde kapcsán ugyanis feljegyezte: „Előadási modorában, a lassú, accentuált mondatokban hasonlít a Desewfyéhez, azonban az Emil előadása erőteljesebb, nyo­matékosabb.” „Pest, 18. Ápr[ilis]” Lónyay Menyhért naplója i. m. 206.

Next

/
Thumbnails
Contents