Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Rácz György: Történetírás és levéltár
TÖRTÉNETÍRÁS ÉS LEVÉLTÁR 54 Érdemesebb beszélni a kritika másik részéről, ami nagyon is valós problémát feszeget. Lehetséges volna, hogy a jelenkor forrásai közül a jövendő történész számára éppen a legfontosabbak nem kerülnek levéltárba? Mit kezdjen az a kutató a levéltárral, akit a hétköznapok vagy a társadalom peremére szorult emberek története érdekel? A kormányzati anyagokban alig talál valamit, hiszen például a helytartótanács levéltárból még a 19. században kiselejtezték a kóborló emberek aktáit.15 A megoldást fokozatosan ismerték fel a levéltárak és más közgyűjtemé nyek azáltal, hogy mind szélesebbre tárták kapuikat a magániratok előtt. Az alapítási korszakban még nagyon ritkán került erre sor, az is legfeljebb letéti formában.16 Az első ajándékozás az Országos Levéltárban az iktatókönyvek adatai szerint 1890-ben történt, – jellemző, hogy egy tanárember adta be hét csomónyi iratanyagát –, majd 1894 a következő eset. Az Országos Levéltárnak nem volt kiemelt feladata a magániratok gyűjtése, ezt a feladatot a Nemzeti Múzeum levéltári osztálya vitte nagyon lelkesen, azonban szakmai szempontból katasztrofális módon, a különböző helyekről származó iratokat ugyanis összekeverték és egységes időrendbe tették. Hát ezóta tudjuk, milyen fontos a proveniencia elvének betartása! Miután a múzeum levéltári osztályát beolvasztották a levéltárba 1934-ben, a feladatot mintegy megörökölte az Országos Levéltár.17 1935-től intenzívvé válik az ajándék és a vásárlás, a második világháború utáni helyzet következtében pedig tömegessé vált az elhagyott vagy lefoglalt családi levéltárak anyagának „beszállítása”. Ezen a területen kiemelt érdemet szerzett – az 1939-től a Századok ban is rendszeresen publikáló – Fügedi Erik, a Veszélyeztetett Magángyűjtemények (http://ujkor.hu/content/digitalis-osgesztatol-ketretegu-pdf-ig-hungaricana-kozgyujtemenyi-portal-bemutatoja, letöltve 2016. okt. 12.) 15 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, C 53 Departamentum publico-politicum, 1783-1848 (Állag) leírása: Az osztály iratait az 1870 és 1880-as években két ízben is selejtezték. Az első selejtezés alkalmával kútfő-selejtezés történt, azaz egyes kútfőket teljes egészében kiselejteztek és az iratokat megsemmisítették. E selejtezés alkalmával a következő tárgyú kútfők iratai pusztultak el: a) 1784-től 1848-ig a szökött tolvajok és gonosztevők, csavargók és gyanús egyének köröztetésének az iratai, b) 1793-tól kezdődően a megszökött férjek és asszonyok, gyermekeiket elhagyó szülők ügyeit tartalmazó kútfők, c) és végül 1795-től kezdve a lopott vagy kóbor állatok köröztetésére vonatkozó kútfők iratai kerültek ki az osztály irataiból. 16 1880-ban a Keglevich család és a Földváry család levéltára volt a két első letét. Lakos J.: A Magyar i. m. 128–129. 17 Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945. Levéltári Közlemények 43. (1972) 36.
