Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Rácz György: Történetírás és levéltár
RÁCZ GYÖRGY 53 után is azt mondhatjuk, mint korábban, hogy a levéltári anyag ún. fondképző szerinti besorolása és nyilvántartása az egyetlen helyes módszer ahhoz, hogy az anyag valaha is visszakereshető legyen. Az 1990-es évektől keletkező elektronikus iratok tényleg új alapokra helyezték a proveniencia elvet, és így született meg a virtuális levéltár fogalma, amelyben a hagyományos rendszerezési elvek valóban érvényüket vesztik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az új elvek visz szamenőleg is érvényesítendők a régi levéltári anyagokon. A levéltártörténet arra tanít minket, hogy a tematikailag szétválogatott iratokat később mindig visz sza akarták tenni eredeti helyükre, természetesen nemcsak Magyarországon, de Németországban is, sikertelenül. Ráadásul egyre jobban felismerik a történészek, hogy az eredeti forráskörnyezetéből kiemelt dokumentum fontos információktól fosztja meg a kutatót. Szerencsére ma már a levéltári források esetében is érvényre jut az a korábban múzeumokban már felismert szemlélet, hogy az arhivált tárgyaknak – így az iratoknak is – megvan a maguk életideje, története, kapcsolata a világgal. A tágabb kontextusából kiragadott levéltári irat olyan, mint az a tárgy, amit régészeti leletkörülményektől függetlenül vesznek kézbe. Ahogy a magyar nyelv finnugor eredetét nem szokás tudományos körökben megkérdőjelezni, úgy nem érdemes az arhiválási rendszer „statikus fogalma” felett pálcát törni. Meg kell azonban hallani e kritikákban a levéltáraknak azt az üzenetet, hogy a történészek igényeit mind jobban vegyék figyelembe az iratanyag leírásánál, digitalizálásánál és adatbázisba rendezésénél, azaz meg kell valósítani a dinamikus levéltári rendszer fogalmát. Az adatbázis-építéssel összekapcsolt digitalizálás a levéltári kutatás előtt soha nem látott lehetőségeket nyitott meg. Azt hiszem, ezen a téren az elmúlt években nagyon nagy előrelépések történtek a levéltárakban, az Országos Levéltár pedig különösen élenjáró volt e tekintetben. Az intézmény százon felüli számú kronológiai és irattípusok szerint készített, legtöbb esetben az irat eredeti képét is tartalmazó adatbázisával európai színvonalú,12 ráadásul magyar levéltári anyagok is kutathatók az Europeana és az Európai Levéltári Portál oldalán.13 Nyilvánvalóan az adatbázisok integrációjának terü letén még sok tennivaló van, hazai szinten ugyanakkor példátlan vállalkozás a Hungaricana közgyűjteményi portál. 14 12 Lásd http://adatbazisokonline.hu/. 13 Lásd http://www.europeana.eu/portal/hu; https://www.archivesportaleurope.net/hu. 14 Erről lásd a Történettudományi Intézetben 2015. július 15-én tartott bemutatót: Székely Tamás: A digitális ősgesztától a kétrétegű pdf-ig – a Hungaricana Közgyűjteményi Portál bemutatója.
