Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Rácz György: Történetírás és levéltár
TÖRTÉNETÍRÁS ÉS LEVÉLTÁR 52 szerencsére ebből csak a középkori oklevelek kiválogatása történt meg. 1875 után már „külső” történészek nem szóltak, szólhattak bele abba, hogy miként rendezi a levéltár az anyagát. A történészből levéltárossá is lett Pauler biztos kézzel tartotta kézben az új közgyűjteményt. 8 A történész – levéltáros „ellentét” a későbbiekben is kitapintható. Az utóbbi években történész körökben nemzetközi szinten is komolyan felvetődött egyfelől a levéltárak hagyományos rendszerével kapcsolatos kritika, másfelől az a megfigyelés, hogy a levéltárak nem feltétlenül a történész számára legfontosabb dokumentumokat arhiválják. Az első kérdésre azért nem szabad sok időt szánni, mert időről időre csaknem ugyanolyan hangszerelésben újrahallható, ám a régebbi anyagot illetően hasznosabb, jobb rendszerezési javaslattal senki nem tudott előállni. A mai digitális korszak történészének tényleg sok esetben mindegy, hogy honnan van az adat, neki csak a benne levő információ fontos, és az, hogy könnyen és gyorsan megtalálja, valamint legyen egy praktikus jelzete, amire hivatkozni tud, ne kelljen az eredeti, régi ilyen-olyan őrzési helyekkel bíbelődni. Az igény ismert és jogos. A történész és levéltáros közötti különbség levéltárosi oldalról tekintve sarkítva talán abban ragadható meg, hogy a történész általában egyszer szereti látni a releváns iratanyagot, amikor neki szüksége van rá, többnyire másolatot készít róla, aztán nem baj, ha nem olyan rendben megy vissza a dobozba, mint annak előtte, hadd vesződjön vele más. A levéltáros számára viszont fontos, hogy legközelebb más is megtalálja az iratot, azaz a rendje megőrződjön. A levéltáros olyan történész, aki ugyanúgy felelősséget visel nemcsak az irat, hanem a többi kutató iránt is. A 2008-ban a Levéltári Szemlé ben Gyáni Gábor gondolat ébresztő cikke nyomán kirobbant vita a levéltári rendezés régi kánonjáról9 és a 2013-ban rendezett konferencia10 (Történettudomány és levéltárak 11 ) eredményei 8 Miskolczy Gy.: Az országos i. m. 6–24.; Lakos J.: A Magyar i. m. 111–156. 9 Gyáni Gábor: Levéltári kánon és történetírói tapasztalat. Levéltári Szemle 58. (2008) 3. sz. 4–9.; Nagy Sándor: Levéltárak és használói igények. Levéltári Szemle 59. (2009) 1. sz. 25–28.; Katona Csaba: Szeriális történetírói kánon és levéltári tapasztalat. Levéltári Szemle 59. (2009) 1. sz. 29–40.; Bolgár Dániel: Levéltári kánon és egy tapasztalatlan történetíró. Hozzászólás a Gyáni Gábor: Levél tári kánon és történetírói tapasztalat című tanulmánya nyomán kibontakozó vitához. Levéltári Szemle 59. (2009) 2. sz. 52–60.; Takács Tibor: Sancho Pankától az álmokpalotájig: Néhány meg jegyzés a levéltárról. Levéltári Szemle 59. (2009) 2. sz. 61–68. 10 Garadnai Zoltán: Beszámoló a „történettudomány és levéltárak” konferenciáról. 2013. április 16. Levéltári Szemle 63. (2013) 3. sz. 89–92. 11 Időpont: 2013. április 16. Helyszín: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
