Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Völgyesi Orsolya: Gróf Dessewffy Emil az 1843–44. évi országgyűlésen
VÖLGYESI ORSOLYA 509 mindig csak egy részét vihette keresztül, az így keletkező hiányosságokat azonban az évenkénti országgyűlés gyorsabban tudja majd korrigálni. Egyetértett Dessewffyvel abba, hogy nálunk hiányzik a kifejlett közvélemény, de annak képzése, formálása éppen az országgyűlési tanácskozások által eszközölhető, mert a törvényhozásnak Magyarországon különleges státusza van: „Europa minden más országaiban, hol a’ szabadsajtó működik, a’ törvényhozás csak képviselője a’ közvéleménynek, – itt Magyarországban csak egy részben képviselője annak; azonban az annak képezője is.”32 Ha tehát Dessewffy a közvélemény képzését kívánja, erre a legjobb eszköz az évenkénti országgyűlés, tagadhatatlan ugyanis, hogy 1825 óta éppen a törvényhozás hatására fejlődött és haladt előre a hazai közvélemény. Ami a törvények iránti tiszteletlenséget illeti, Eötvös szerint ennek főbb okai a municipális szerkezetben, az egység és a centralizáció hiányában van. A báró világossá tette ugyanakkor, hogy a centralizáció nem jelentheti a végrehajtó hatalom befolyásának növekedését a municipiumok rovására. Véleménye szerint a kormány szerepének növelése csak a kormányzati felelősség elvéből következhetne úgy, mint Franciaországban vagy Angliában. A jelen pillanatban tehát Eötvös, nem meglepő módon, a törvényhozás centralizációját sürgette („Magyarországnak centralisatióra van szüksége – ’s e’ centralisationak felfogásom szerint egyetlen módja az: hogy a’ törvényhozó testnek befolyása ’s ereje a’ municipiumok irányában erősittessék”), s ebből a szempontból tartotta jelentősnek és célravezetőnek az évenkénti országgyűlést. „Mihelyt a’ törvényhozás nem hoszabb szünetek után, hanem évről évre rendesen folytatandja munkásságát: a’ municipalis függetlenség vissza fog vezettetni azon korlátok közé, mellyek a’ dolog természete szerint hozzá illenek, ’s ez egy rendelkezés inkább fogja nevelni a’ törvényhozás befolyását ’s vele a’ törvények iránti tiszteletet, mint bármi más, mit viszonyainkban tehetünk.” 33 Dessewffy az elhangzottakra így reagált: „Megvallom némi tartózkodással szólalok fel, mert talán ismét azon veszedelemnek teszem ki magamat miszerint okoskodásaim és argumentumaim bágyadtaknak fognak kereszteltetni.”34 Dessewffy ezzel kapcsolatban elárulta, röviddel az előző napi ülés előtt Széchenyi (a tudós társaság alelnöke) egy filológiai kérdéssel fordult hozzá (az egyszerű levelező taghoz): hogyan lehet a „matt” szót magyarra fordítani. Mire ő a „bágyadt” kifejezést javasolta, s ezt aztán vitapartnerre jutalmul reá, illetve az ő beszédére alkalmazta. Eötvösnek s másoknak is válaszolva elmondta, a közvéleményre úgy kell hatni, hogy az ne provinciálisan, hanem nemzeti 32 Uo. 244. 33 Uo. 245. 34 Uo. 247.
