Századok – 2017

2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Völgyesi Orsolya: Gróf Dessewffy Emil az 1843–44. évi országgyűlésen

GRÓF DESSEWFFY EMIL AZ 1843–44. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN 510 szempontokból tekintse a dolgokat, erre pedig nem csak az országgyűlés, de a megyei tanácskozások is alkalmasak. Világossá kell tenni továbbá, melyek a nemzet számára legfontosabb kérdések, s a törvényhozásnak ezekre kell kon­centrálni, e mellett higgadt közvéleményre van szükség, s arra, hogy a törvé­nyeket sikerrel foganatosítsák. Ami az alkotmányossági szempontokat illeti, Dessewffy azon az állásponton volt, hogy az évenkénti országgyűlés és a több évre választott követek óhatatla­nul maguk után vonják majd az utasítások eltörlését is és „a’ megyei szerkezet nullificatióját, mit én – valamint a’ mult alkalommal is kijelentém – főkép nagy fontosságunak tartok, hogy ezen az áron semmiféle – főkép illy kétes kimenetelű változáshoz nem járulhatok” – jelentette ki Dessewffy. A centralizációról szólva pedig így fogalmazott: „Én a’ törvényhozási centralisatiónak azon értelemben, hogy onnan induljanak ki a’ vezérelvek, és a’ törvényhozás által vezéreltessék a haladás, – barátja vagyok; de ezt nem abban találom, hogy minden évben tar­tassék országgyűlés, hanem abban, hogy a’ törvényhozásnak legyen elég moralis ereje, legyen annyi belátása, hogy a’ végrehajtó hatalomnak elég foganatosságot tudjon szerezni.” Ez utolsó megjegyzés, bár a későbbi történések és a kormányzati törekvések szempontjából kulcsmondatnak tekinthető, ekkor nem kapott kel­lő figyelmet, ugyanakkor Eötvös és Dessewffy szavai világosan megmutatták a centralizáció eszméjének kétféle értelmezését. E két kiragadott epizód is előrevetíti tehát a Budapesti Hiradó és a Pesti Hirlap között 1844 nyarától kialakuló sajtóvita néhány, közjogi kérdést érin ­tő elemét. 1844 júliusában Dessewffy publicisztikája kétségtelenül igyeke­zett egységben láttatni az Alföldi levelekben, majd a főrendi táblán, s végül a Budapesti Hiradóban megfogalmazott gondolatait. 35 S a konzervatív lap vezér ­cikkeiben valóban visszaköszönnek immár a nyilvánosság egy másik terében az ország gyűlési vitában kirajzolódó csomópontok: a municipiumok szerepe,36 a központosítás kérdése,37 a külföldi példákhoz és teóriákhoz való viszonyulás, 38 vagy a konzervativizmus mibenléte, annak definiálása,39 Dessewffy szerint 35 Lásd ezzel kapcsolatban Budapesti Hiradó, 1844. július 9. Vezércikk. 36 Párt-elnevezések. Budapesti Hiradó, 1844. július 5. 9. 37 Összhangzás az intézkedésekben. Budapesti Hiradó, 1844. július 19. 45. 38 Utánzási viszketeg. Budapesti Hiradó, 1844. július 12. 28.; Az elméletek zsarnokoskodása. Buda­pesti Hiradó, 1844. július 23. 55.; Külföldi leczkék és tanúlság. Budapesti Hiradó, 1844. július 30. 71. Dessewffy itt így fogalmazott: „Mi is tekintünk tehát némellykor a külföldre; mi is merítünk abból tanulságot, de eziránti nézeteink e két főelvben központosulnak; semmit sem utánozni, mit hazai ins­titútióink szellemével összeegyeztetni, azok gépezetébe beilleszteni nem tudunk; – és a külformák ha­sonlatossága miatt soha sem felejtkezni meg azon belső különbségről, mellyek a különféle népek insti­tutióinak szellemi jellemét és sajátszerűségét képezik!” 39 Párt elnevezések. Budapesti Hiradó, 1844. július 5. 9.; Még néhány szó a pártok elnevezése fölött. Budapesti Hiradó, 1844. július 21. 49–50. „Híjjanak hát önök, a mint tetszik – mi conservatív

Next

/
Thumbnails
Contents