Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Orosz István: Az agrártörténeti kutatások megalapozói Debrecenben: Szabó István és Balogh István
AZ AGRÁRTÖRTÉNETI KUTATÁSOK MEGALAPOZóI DEBRECENBEN 46 nevezett. E magatartásformáról, amelyet a világtól, így a társadalmi haladástól való elzárkózással jellemzett, hosszabb írásai jelentek meg. 37 A Debrecen történetéből szerzett tapasztalatait gyakran szembesítette más városokéval, olykor az egész alföldi tájjal. Debrecennel kapcsolatos megállapításainak egyik lényeges eleme volt, hogy egészen a 19. századig, az állattartás a városban fontosabb szerepet játszott a földművelésnél. Több tanulmányban elemezte nemcsak a debreceni, de a debrecenitől nem különböző alföldi állattartás sajátosságait. Ezekben a pusztai állattartó szállások, a települések által előírt szakaszos legeltetési rend, a pásztorélet jellemzői ugyanúgy szerepeltek, mint pl. a román „purzsások”38 téli legeltetése az alföldi mezővárosok pusztai legelőin. Vizsgálódásának köréből nem maradtak ki a gabonatermelés és a földművelő tanyák fejlődésének sajátosságai sem. Az 1960-as évek elején született egy fontos tanulmánya az alföldi tanyás gazdálkodásról, amelynek feltételeit az egy tagban lévő földek biztosították. 39 Fontos különbségeket fogalmazott meg a tanyák és az uradalmi majorok között.40 1965-ben ő írta a tanyás gazdálkodásról szóló fejezetet a Szabó István által szerkesztett kötetben, de a Tápai család jászszentlászlói tanyájának működését is elemezte a Pölöskei Ferenc – Szabad György által szerkesztett „A magyar tanyarendszer múltja” című kötetben. Kísérletet tett a magyar tanyarendszer fejlődéstörténetének felvázolására is, amit széles körű vita követett az Ethnographia című folyóiratban.41 Érdeklődési köre kiterjedt a tanyák előzményeire, a pusztai szállá sokra és kertekre, akár Debrecenről akár a Tisza mentéről volt szó. 42 37 Balogh István: Debreceniség. Egy irodalmi fogalom története és társadalmi háttere. (Studia Litte raria 7.) Debrecen 1969. 11–53.; Uő: Debrecen politikai állapota 1790–91-ben. Egy névtelen em lékirat 1791-ből. In: Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve. Debrecen 1974. 93–11. 38 Balogh István: Formen der extensiven Viehaltung auf den Pusten von Debrecen. In: Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Ethnographischen Studien. Szerk. László Földes. Bp. 1961.; Uő: Adatok a román pásztorok XVIII. századi alföldi legeltetéséhez. In: Műveltség és hagyomány 3. Szerk. Gunda Béla. Debrecen 1961.; Uő: Die Typen der Viehaltung in den zentralen Gebieten des Karpatenbeckens im XIX. Jahrhundert. In: Europa et Hungaria. Congressus Ethnographicus in Hungaria 16-20 Okt. 1963. Szerk. Gyula Ortutay – Tibor Bodrogi. Bp. 1965. 39 Balogh István: Az alföldi tanyás gazdálkodás. Agrártörténeti Szemle 4. (1962) 617–631. 40 Balogh István: Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII–XIX. században. Gyula 1961. 41 Balogh István: Az alföldi tanyás gazdálkodás. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. I. Szerk. Szabó István. Bp. 1965. 429–479.; Tugurium, szállás, tanya. Adatok tanyatelepülés előtörténetéhez. Ethnographia 87. (1976) 1–22. 42 Balogh István: ólaskertek a Tisza mentén. Néprajzi Közlemények 5. (1960) 82–86.; Uő: Adatok az alföldi mezővárosok határhasználatához a XIV–XV. században. Debrecen határának kialakulása.
