Századok – 2017

2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Orosz István: Az agrártörténeti kutatások megalapozói Debrecenben: Szabó István és Balogh István

OROSZ ISTVÁN

47

Sokat foglalkozott a paraszti termelési technikával. Különösen azok a különbségek érdekelték, amelyek az Alföld és a peremvidékek eljárásaiban mutatkoztak (szántás, magvetés, betakarítás, tárolás, sarlós és kaszás aratás, kévébe kötés vagy boglyába gyűjtés, cséplés, vagy nyomtatás stb.).

43 Külön csoportot alkotnak a paraszti kultúrával kapcsolatos írásai. Erről cikkezett az 1965. évi Szabó István kötetben, de külön könyvet is írt a két háború közötti paraszti művelődésről.44

Nagy szívességet tett a következő korszakok ku

tatóinak, amikor sok éven át kiadta Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyveit magyarra fordítva. Természetes volt, hogy részt vállalt Debrecen történetének modern összefoglalásából is.

45

Balogh István kutatásainak jelentős területe volt a hajdúság története. Fontos megállapításokat tett a legnagyobb hajdú város, Böszörmény határhasználatával kapcsolatban, fejezeteket írt Polgár történetében, de önálló kötetben foglalta ösz

sze a hajdúság történetét és néprajzát. Közzétette a legfontosabb hajdú városok magisztrátusi jegyzőkönyveit, amelyek kapcsán megállapította, hogy a 17. században ezek a városok inkább még katonai táborok voltak, mint állattenyésztő, vagy földművelő közösségek. Nemcsak a kertes települési rend és a sajátos határhasználat leírása szerepel a kötetben, de a paraszti hiedelemvilág és történeti hagyományok is.

46

In: Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve 3. Debrecen 1976. 5–23.; Uő:

Kertek Debrecen környé

kén a XVI–XVII. században. Adatok a kertek és kertes települések történetéhez. Ethnographia 95. (1984) 505–519. 43 Balogh István: A

gabona betakarítása a XVIII. században. Ethnographia 57. (1957) 270–291.; Uő: Das Einbringen des Getreides ins Karpatenbecken im XVI-XIX. Jahrhundert. Acta Ethnogra

phica 13. (1964) 368–402.; Uő:

A

paraszti gazdálkodás és termelési technika. In: A parasztság Magyarországon i. m. 349–428.; Uő:

Geräte und Verfahren der Ernte in der Zentralen Gebieten des Karpatenbeckens in XIX. Jahrhundert. In: Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. Szerk.: Iván Balassa. Bp. 1972. 529–559.

44 Balogh István: Paraszti művelődés 1850–1914 között. In: A

parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. II. Szerk. Szabó István. Bp. 1965. 487–564.; Uő:

A

parasztság művelődése a két világháború között. Bp. 1973.

45 Balogh István: A

városi autonómia. Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom. A forradalom sodrásában, a szabadságharc küzdelmes hónapjaiban című fejezetek. In: Debrecen története 1693–

1849. 2. Szerk. Rácz István. Debrecen 1981. 46 Balogh István: Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században. Ethnographia 65. (1954) 441–457. és 66. (1955) 99–124.; Uő:

Polgár a hajdú városok sorában 1606–1717. In: Pol

gár története. Szerk. Bencsik János. Polgár 1974.; Uő:

Hajdúság. Bp. 1969.; Uő:

Katonai tábortól a mezővárosig. Böszörmény, Hadház, Nánás és Szoboszló magisztrátusi jegyzőkönyvei. Debrecen 1999.