Századok – 2017
2017 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Ifj. Bertényi Iván (szerk.): Törvény, jog, igazság – Széll Kálmán életműve (Ordasi Ágnes)
TÖRTÉNETI IRODALOM 455 hirtelen előtérbe kerülése sokakat meglepett, és többnyire csodálkozó értetlenkedésekhez vezetett. A téma aktualitását jól példázzák az azóta rendezett konferenciák, valamint a Kiscelli Múzeum kiállítása és az arra támaszkodó #moszkvater – A Széll Kálmán tér története (2017), valamint a Mathias Corvinus Collegium és a Széll Kálmán Alapítvány által támogatott Törvény, jog, igazság – Széll Kálmán életműve (2015) című kötetek megjelenése. Miként a címek is jelzik, míg az első könyv kizárólag a térre és annak használatára fókuszál, addig az utóbbi, ifj. Bertényi Iván által szerkesztett munka a politikus életművének bemutatását, a köztudatban élő Széll Kálmán-kép gazdagítását tekintette fő feladatának. Ifj. Bertényi célja elérése érdekében a szakma ismert és elismert történészei mellett a fiatalabb generáció tagjait is bevonta a kutatásba. Az illusztrációkban gazdag, hatalmas forrásbázisra támaszkodó kötet egyszerre ismertet, értékel és újraértelmez, valamint reflektál Sárkány Sándorné Halász Terézia Széll-biográfiájára, a tradicionális Széll-felfogásra, és a 2011 óta felmerülő kritikákra. A munka azonban nem elégszik meg Széll politikai szerepének ismertetésével, hanem teljességre törekszik és az államférfi mellett az „embert” is igyekszik megidézni. A szerkesztő érdeme, hogy a kötet csaknem teljes jellemrajzot ad Széll Kálmánról, és kellően kritikusan viszonyul közéleti szerepléséhez: a politikus szimpatikus tulajdonságai mellett tévedéseit és elhibázott döntéseit is számba veszi. Ennek ellenére a tanulmányokból alapvetően mégis pozitív kép bontakozik ki róla, és ezáltal a nagy magyar államférfiak sorába helyezik el. A közérthető stílus és a könyv rendezési elve az áttekinthetőséget szolgálja, így a tanulmányok többnyire kronologikus sorrendben követik egymást. Mindazonáltal talán épp a (túl) szoros egymásra építkezés az, amely a kötet olvasását nehezíti. A sokszor ismétlődő motívumok és információk olykor monoton módon újra és újra megjelennek. A jelenséget nyilvánvalóan a kötet többszerzős mivolta, valamint a tanulmányok összekapcsolásának és egységesítésének szándéka magyarázza. Másfelől megállapítható, hogy a különböző elemek visszatérése nyomatékosabbá teszi a kötet fő mondanivalóját, és megkérdőjelezhetetlenül segíti az információk elmélyítését. A szerzők lépésről lépésre építik fel a középnemesi családból származó szakpolitikus életútjának alakulását, és rámutatnak, hogy az egész pályáját tekintve Széll Kálmán miniszterelnöksége csak egy rövid fejezetnek tekinthető. Ezáltal a kötetben szereplő tanulmányok kiterjednek Széll rokoni kapcsolataira, gazdasági és kulturális, valamint pénzügyminiszteri és bankigazgatói tevékenységére. Mindezzel párhuzamosan a kötet Széll működésének fogadtatását és a korabeli magyar sajtó, valamint a kortársak véleményét is bemutatja. A különböző interpretációk összeütköztetése jól szemlélteti, hogy Széll kompromisszumkészségét már a saját korában is meglehetősen ambivalens módon értékelték: míg hívei „nagy békéltetőként” tekintettek rá, bírálói inkább a „paktumkötő bazárost” vélték felfedezni tevékenységében. Még fontosabb, hogy mindezen területeket a szerzők kontextusba helyezve tárgyalják, mely során az ok-okozati összefüggések és a hangsúlyok jól megmutatkoznak. Így az olvasó számára egyértelművé válik a „Széll-csend” valódi értelme, hogy miben mérhető Széll Kálmán igazi értéke, valamint hogy mit jelentett a „törvény, jog, igazság” szavak által kifejezett programja. Széll számára e jelmondat nem csupán egy egyszerű politikai programot,
